A közgazdászoknak van egy jó hírük: a gazdaság, és ezzel az emberek mindennapi élete valamikor vissza fog térni a régi kerékvágásába, az emberek jó része egy idő után ott folytathatja, ahol 2020 elején abbahagyta. A rossz hír az, hogy sokan lesznek, akiknek nem lesz ilyen szerencséjük, illetve hogy lehetetlen megjósolni, mikor jöhet el ez az állapot. Az USA gazdaságával kapcsolatban például azt jósolják a szakértők, hogy 2021 és 2031 között bármikor visszatérhet az immáron régi szép időknek látszó járvány előtti korszak - idézi az enyhén szólva tág határokat adó előrejelzés a Vox elemzésében.

Az előző gazdasági válság, a 2008-2009-es visszaesés alapján annyit jósolhatunk, hogy a kilábalásnak két szakasza lesz: a részleges fellendülés, amelyben újraindulhatnak a vállalatok, elkezdődhetnek a beruházások és a munkaerő-felvétel, illetve egy hosszabb időszak, amelynek végére helyreállhat a korábbi foglalkoztatás és bérszint. Azt azonban lehetetlen megmondani, hogy ezek a szakaszok mennyi ideig fognak tartani.

Kapcsolódó

V, U, L

Az optimisták abban bíznak, hogy V alakú lehet a kilábalás, azaz a zuhanást felpattanás követheti, ám a legtöbb közgazdász szakértő ezt nem tartja valószínűnek. Úgy vélik, hogy a gyors összeomlás strukturális károkat okozott a gazdaságban, amelyeket nem lehet gyorsan orvosolni. Vállalkozások mentek csődbe, munkahelyek vesztek el, beszállítói láncok hullottak darabjaikra. Valószínűbb, hogy a bő tíz évvel ezelőtti recessziót követő kilábalás fog megismétlődni, ami inkább egy U vagy L alakú folyamatnak írható le.

A gazdaság kilábalásának első jeleit 2009 júniusában tapasztalhattuk, amikor az USA országos munkanélküliségi rátája 9,5 százalékon állt. Egy évvel később, 2010-ben még mindig 9,4 százalék volt ez a mutató, aztán 2011-re lement 8,2 százalékra. A munkanélküliségi ráta csak 2016 elejére csökkent öt százalék alá, és a mostani válság a várakozások szerint a 9,5 százaléknál magasabb munkanélküliséget fog okozni.

Hullámzás

A kilábalás gyorsítását hivatott szolgálni a kormány 2,2 ezer milliárdos, gigantikus gazdaságélénkítő programja, ám szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy ez után pénzhullám után nehéz lehet visszatérni a gazdaság normális működéséhez. Például a munkanélküli-segélyek felpumpálása egy ideig keresletet teremt, ami pörgeti a gazdaságot, ám ahogy ez a program kifut, hirtelen visszaeshet mindkettő.

A válság kitörése előtt az volt a természetes az amerikai gazdaságban, hogy a magas foglalkoztatás - a háromszázalékos munkanélküliségi ráta - mellett emelkedtek a bérek. Ez pusztán a kereslet-kínálati viszonyoknak volt köszönhető. A 15-20 százalékra ugró munkanélküliség esetén, azonban fordul a kocka: a munkaerő túlkínálata miatt várhatóan alacsonyabb bérekkel indul újra az élet, mint ahol a munkavállalók korábban tartottak. Ezt bonyolítja, hogy területenként és a foglalkoztatottak származása (feketék, latinók) szerint is egyenlőtlenségek alakulnak ki.

Elveszett boldog békeidők

Vannak olyan területek, az utazási ágazat, a vendéglátás a szállásszolgáltatás, ahol talán soha többé nem térnek vissza boldog békeidők. Minden attól függ, milyen gyorsan áll helyre az emberek biztonságérzete, mikor gondolják úgy, hogy nyugodtan, saját egészségük és szeretteik megbetegedésének kockáztatása nélkül vegyülhetnek másokkal. Úgy tűnik, hogy a minimális feltétel ehhez a koronavírus elleni, tömegesen beadható oltás kifejlesztése, ami legoptimistább várakozások szerint sem várható az év vége, a jövő év eleje előtt.

Ennek következtében általánosságban arra számíthatunk, hogy erősödik a vállalatok koncentrációja. A kisebb cégek csődje után a nagyobbak benyomulnak a piacukra, és átveszik a helyüket. Emellett a válság felerősíti az amerikai gazdaság évtizedek óta meglévő aránytalanságait, elsősorban a jómódúak és a leszakadók közti különbségeket. A gazdasági egyenlőtlenségek elmélyülnek.