Évente fejenként legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. Sok szempontot nem is vizsgáltak a kutatásban, így inkább azt lehet mondani, hogy minimum ennyi kerül az emberi szervezetbe belőlük, de a becslések szerint ennél jóval többet is lenyelhet bárki egy évben olvasható a The Guardian, amelyet a Profitline szemlézett.

A mikroműanyag általi szennyezettséget legfőképpen a műanyag szemét elbomlása okozza, ez a világon mindenütt jelen lévő probléma. A csapvíz mivel tisztított, kisebb mennyiségben tartalmaz belőlük részecskéket, viszont a természetes vizekben, valamint a bennük élő állatokban is nagy mennyiségben fedeztek fel darabkákat.

Kapcsolódó

A mostani, az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány 26 korábbi kutatást vett alapul, amelyek a halakban, rákfélékben, cukorban, sóban, sörben, vízben és a városok levegőiben mérték a mikroműanyag részecskék mennyiségét.

A kutatók úgy becsülik, hogy míg a felnőttek évente átlagosan 50 ezer mikrorészecskét, a gyerekek pedig 40 ezer mikrorészecskét nyelnek le, addig aki kizárólag palackozott vizet iszik, évente akár 130 ezer műanyag részecskét is bevihet a szervezetébe csakis ebből a forrásból, míg a csapvízből "csupán" 4000 részecskét.

A becslés úgy készült, hogy az amerikai kormány táplálkozási irányvonalai alapján kalkulálták ki, hogy átlagosan mennyi mikrorészecskét fogyaszt egy személy egy évben annak függvényében, hogy mennyi halat eszik, vagy palackozott vizet. De a módszertan miatt így pusztán csak a kalóriabevitel 15 százalékát vizsgálták meg. Miközben több élelmiszerfajta, üdítő mikroműanyag-szennyezettségét nem is vizsgálták, ami pedig valószínűsíti, hogy százezrekkel több mesterséges, mérgező anyagdarabkát nyelhetünk le.

Részletes kutatás eddig nem készült arról, hogy a szervezetbe kerülve pontosan milyen hatással járnak a műanyagdarabkák, de azt valószínűsítik, hogy mérgező anyagok szabadulhatnak fel belőlük. Klinikai tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a legapróbb darabok a szövetekbe hatolhatnak és immunreakciót válthatnak ki.

Magyarországon tavaly készült felmérés először a vizekben lévő mennyiségről. A kutatás szerint egy köbméter Rába vízben átlagosan 12,1 mikroműanyag darabka található, ami elsőre nem tűnik egy ijesztő számnak, de ez azt jelenti, hogy akár napi 20,7 millió részecske folyhat le a teljes vízhozammal. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 darab részecske került elő.