Felvirágzott az Oroszországba irányuló belarusz élelmiszer export - ami nem a termelés felfutásának, hanem a reexportnak köszönhető. Egyszerűen átcímkézik és belarusz termékként adják el az orosz piacon az onnan augusztus eleje óta kitiltott nyugati - főleg lengyel - üdítőket, sajtokat, gyümölcsöt, zöldséget és halat.

Moszkvának természetesen feltűnt, hogy ugrásszerűen megnőtt a belarusz mezőkön aratott norvég lazactermés, és vizsgálatot indított. Az orosz élelmiszer-ellenőrző hatóság bejelentette, hogy különleges ellenőrzés alá vonják a belarusz cégeket, különösen a közepes és kis vállalatokat, hogy megakadályozzák az európai élelmiszerek importját - írta a varsói Rzeczpospolita. Tervezik a Kazahsztánba tartó belarusz szállítmányok ellenőrzését is, mivel az ország (Belarusszal együtt) vámuniót alkot Oroszországgal, így az oda exportált áruk akadálytalanul juthatnak az orosz piacra.

A moszkvai állat- és növény-egészségügyi szolgálat szerint nemrégiben csaknem 8000 tonna hús jött be a országba, amely hamisított szállítólevele szerint Brazíliából érkezett Kazahsztánba. Ebből 300 tonnát sikerült lefoglalniuk, 7500 tonna azonban "elveszett Oroszországban". Minszket azonban ez sem zavarja, évi 7-8 milliárd dollárra akarja emelni évi élelmiszer exportját Oroszországba a tavalyi 5,5 milliárd után.

Ennek ellenére az év első tíz hónapjában a fehérorosz gazdasági növekedés alaposan elmaradt a tervezettől - az év egészére várt 3,3 százalékkal szemben csak 1,5 százalékkal nőtt a GDP. Mihail Mjasznyikovics miniszterelnök azonban magáévá tette az "ami nem megy, azt ne erőltessük" filozófiáját, és a parlamentet tájékoztatva kijelentette: a kormány számára nem elsődleges cél a bruttó hazai termék növelése, fontosabb a pénzügyi stabilitás és a kiviteli többlet. A Naviny hírportál beszámolója szerint elmondta, hogy aggasztó a rubel értékvesztése, ami keményen sújtja a belarusz cégeket, hiszen a kivitel nyereségének 92 százaléka rubelben keletkezik.

A BelTA hírügynökség idézte az elnök főtanácsadóját, aki azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben nem a GDP mennyisége, hanem a minősége kell emelkedjen. Ezt a szép, de nehezen értelmezhető célt azon a tanácskozáson fogalmazta meg, amelyen a gazdaság és a jegybank vezetői beszámoltak Alekszandr Lukasenko államfőnek az ország helyzetének alakulásáról.

Kirill Rugyi, a gazdaságbiztonsági bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelköltségek a vállalatok profitrátájának a háromszorosát teszik ki, az iparvállalatok adósságállománya pedig már elérte termelési értékük ötszörösét, és egyre nő. Márpedig a hitelek kamata szerinte nem lehet magasabb a nyereségrátánál, vagyis a termelő szektornak nyújtott kölcsönök kamata nem lehet magasabb 10 százaléknál, 9 százalékos infláció mellett."Ez nem egy liberális javaslat, valószínűleg hallatszanak majd hangok a monetáris diktatúra bevezetéséről - jelentette ki. Véleménye szerint két év alatt le lehet nyomni az inflációt 9 százalékra.

A minszki statisztikai hivatal adatai szerint az októberi fogyasztói árak 13,4 százalékkal haladták meg a tavaly decemberit. Az élelmiszerek ára 17,8 százalékkal emelkedett.