Lesz is uniós közös bankfelügyelet az év végére, ahogy azt Európa vezetői júniusi tanácskozásukon elhatározták, meg nem is: 2013 januárjáig kidolgozzák a Európai Központi Bankon belül működő ellenőrző hatóság felállításának és működésének szabályait, de a rendszer gyakorlati beüzemelése a jövő évre marad. Ez a formula nyilvánvaló kompromisszum Németország, illetve Franciaország és az Európai Bizottság (EB) között, az előbbi halogatta volna a változtatást, amíg a bankok megszabadulnak az elmúlt időszakban felhalmozott rossz hiteleiktől, míg az utóbbi két döntési centrum már január 1-jétől működésbe léptette volna a közös ellenőrzést - emlékeztet a BBC.

További kompromisszumos döntés, hogy az ECB hatásköre kiterjed majd az eurózóna összes pénzintézetére, igaz, a kisebb bankokra csak közvetetten, a nemzeti ellenőrző hatóságokon keresztül. Berlin szerette volna teljesen kivonni az európai felügyelet alól a német tartományi bankokat, míg Párizs és Brüsszel mind a 6000 eurózónás pénzintézetet bevonta volna az új ernyő alá. Abban mindenki egyetértett, hogy élesen el fogják választani az ECB monetáris politikai, illetve felügyeletei döntéshozatalát.

Győztünk, győztünk!

José Manuel Barroso, az EB elnöke azt hangsúlyozta a tanácskozás tegnapi fordulója után, hogy az összes eurózónás bank a EU felügyelete alá kerül, míg Angela Merkel német kancellár azt emelte ki, hogy a bankok jó része esetén nem lesz közvetlen uniós ellenőrzés. Egyezség született arról is, hogy az európai stabilitási alap (ESM) csak azt követően tőkésíthet fel közvetlenül - a tagállamok adósságát nem növelő módon - bankokat, hogy felállt az új felügyelet. Ezt is a németek számolhatják el győzelemként.

Francois Hollande francia államfő ugyanakkor kijelentette, hogy a csúcs csak a bankszabályozás kérdéseivel foglalkozott, nem volt napirenden az eurótagországok költségvetésének szorosabb összehangolása. Merkel a tanácskozás előtt elismételte, hogy azt szeretnék, ha Brüsszelnek joga lenne megvétózni a nemzeti költségvetéseket, ha az EB gazdasági biztosának joga lenne beavatkozni a tagállamok fiskális politikájába, amennyiben azok sértenék a közös szabályokat.

Végül a britek és néhány más eurózónán kívüli ország, elsősorban Svédország és Lengyelország is örülhettek, mivel ígéretet kaptak arra, hogy szavazati jogú részvételre számíthatnak a közös felügyeletet döntéshozó testületében.

Erre térjünk vissza

Az ESM közvetlen beavatkozási jogának eltolása felveti a kérdést, hogy a Spanyolországnak ígért maximum 100 milliárd eurós banksegélyt - amit éppen így használtak volna fel -, hogyan kaphatja meg Madrid. Erre a következő hetekben térnek vissza az európai döntéshozók - mondta Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője.

Hollande elmondása szerint tegnap nem volt szó arról, hogy Spanyolország esetleg uniós segélyt kérne költségvetési kiadásai finanszírozásához. A másik válság állam, Görögország kormányfője, Antonisz Szamarasz erősen lobbizott kollégáinál azért, hogy országa minél előbb megkapja az EU-IMF segélycsomag 31,5 milliárd eurós következő részletét - jelentette az athéni Ekathimerini napilap. Erre a november közepi csúcson lehet esély, ha a görög parlament addig elfogadja a következő két évre vonatkozó 13,5 milliárd eurós megszorító csomagot.

Eközben a Wall Street Journal tegnap arról írt, hogy eurózóna államai a görög adósságok újabb leírását fontolgatják. Athén egy önkéntes akció keretében 63 milliárd euró értékű kötvényét vásárolhatná vissza a magánhitelezőktől. Fél évvel ezelőtt egy kötvénycsere során írták le az utóbbiak követeléseinek háromnegyedét. Az ECB kezében 50 milliárdnyi görög állampapír van, de hallani sem akar ezek értékcsökkentéséről, pedig mélyen könyv szerinti értékük alatt jutott hozzá a kötvényekhez.