A legfőbb újdonság az, hogy a péntek esti tanácskozáson az euróval fizető országok miniszterei megállapodtak abban: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni görög kintlévőségeiket, miként azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták. Akkor még arra jutottak egymással, hogy a görög papírok értékének mintegy 21 százalékát kell behajthatatlan követelésként, vagyis veszteségként elkönyvelnie a privátszférának. Most - nem hivatalos közlések szerint - már ötven százalék fölött, egyesek szerint konkrétan 60 százaléknál tartanak.

Szombat délelőtt az EU 27 országának pénzügyminiszterei ültek össze Brüsszelben, s miután ők befejezik a tanácskozást, a 17 euróövezeti ország képviselője újabb megbeszélést kezd saját körben. Ezzel párhuzamosan szombat délután és kora este ülésezik az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa, amely - zömmel a külügyminiszterek részvételével - egyfelől előkészíti a vasárnapi EU-csúcsot, másfelől megvitatja azokat az elképzeléseket, amelyek értelmében az euróválság elhárítása, a pénzügyi fegyelem biztosítása végett a jelenleg hatályos uniós alapszerződésen - a Lisszaboni Szerződésen - túlmutató rendelkezéseket is kellene hozni. Az alapszerződés módosításának szükségességét már korábban felvetették, elsősorban a németek.

A magyar álláspont

Az euróövezeten kívüli uniós országokhoz tartozó Magyarország - miként azt Martonyi János külügyminiszter korábban kifejtette - elvben nem zárkózik el az alapszerződés módosításának gondolatától, ha arra feltétlen szükség mutatkozik.

Százmilliárdos bankfeltőkésítés

A 27 tagállam pénzügyminiszterének Brüsszelben folyó tárgyalásairól kiszivárgott értesülések szerint elvi egyetértés született arról a keretrendszerről, amelynek alapján feltőkésítik az unióban tevékenykedő bankokat. Helyszíni források megerősítették azt is, hogy az EU a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetének minősülő, úgynevezett tőkemegfelelési mutató 9 százalékra növelésében gondolkodik.

Azt azonban nem tartaná elfogadhatónak, ha az euróövezeti 17-ek kötnének egymás közt valamilyen új szerződést, hiszen idővel az euróövezeten kívüli országok zöme is be fogja vezetni a közös pénzt, így az eurózóna belső szabályait nem lenne helyes a ma még kívülállók véleményének mellőzésével alakítani.

Tárgyalások sorozata

Az eurómentésnek szentelt, eredetileg október 17-re tervezett EU-csúcs "körüli" tanácskozások immár valóságos láncolatot alkotnak. Magát az EU-csúcsot október 23-ra, vasárnapra tették át, de azzal, hogy még aznap este külön csúcsértekezletet tartanak az eurózónabeli 17-ek. E két csúcstalálkozó előkészítését a péntek esti, majd szombat délutáni euróövezeti pénzügyminiszteri ülés, a szombati EU-pénzügyminiszteri ülés, valamint az Általános Ügyek Tanácsaként eljáró EU-külügyminiszteri ülés jelenti.

Szerdán azonban az eurózóna csúcsvezetői még egy munkavacsorára összejönnek Brüsszelben, ahol a tervek szerint véglegesítik majd az eurómentő lépéseket. E találkozót, amelyet a maratoni eszmecsere-sorozat lezárásának szánnak, a tervek szerint kedd este még egy euróövezetbeli pénzügyminiszeri tanácskozás előzi meg.

Számos kérdésben ugyanis több tagország kormányának meg van kötve a keze, erőteljes parlamenti kontroll érvényesül fölötte, így vasárnap és szerda között belpolitikai támogatást kell kapnia a brüsszeli egyezkedések eredményeihez. Ez a körülmény elsősorban Németország esetében hangsúlyos.

Merkel is engedhet

Németország és Franciaország sajátosan aszimmetrikus helyzetben keresi az euróválság megoldását - mondták az MTI-nek uniós források. A német gazdasági és pénzügyi helyzet szilárd, a kormányzat politikai mozgástere azonban erősen korlátozott, és Angela Merkelnek nagyon meg kell gondolnia, "mire fordítja a német adófizetők pénzét".

Eközben Nicolas Sarkozy francia államfőt - legalábbis a következő elnökválasztásig - nem gyötrik belpolitikai nehézségek. A francia pénzügyek azonban jóval ingatagabbak, nem elhanyagolható a leminősítés veszélye sem, miközben a francia magánbankoknál az átlagnál nagyobb mértékben halmozódtak fel elértéktelenedő görög papírok.

Ha Sarkozy valóban beleegyezett a görög veszteségleírás 60 százalék körüli mértékébe, akkor az - mondták uniós szakértők - azt valószínűsíti, hogy Merkel is enged, és hajlandó a korábban tervezettnél nagyobb mértékben megnövelni a közpénzekből összeállított, válságkezelő uniós pénzügyi eszköz hatóerejét. Merkelnek azonban ehhez Bundestag-jóváhagyás kell.