Az Európai Parlament oktatási és kulturális szakbizottsága hétfői szavazásán szűk többséggel nem támogatta, hogy a magyar Navracsics Tibor vegye át az új bizottságban az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági portfóliót, de nem emelt kifogást azzal szemben, hogy a magyar jelölt a biztosi testület tagja legyen. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy Navracsics végül nem ezt a tárcát kapja, elképzelhető, hogy csak a portfolió tartalmán módosítanak. Mint ismert, Navracsicsnak múlt szerdán volt a meghallgatása, ezt követően további hat pótkérdést kapott az őt meghallgató bizottságoktól, amelyekre vasárnap este megkülte a válaszokat.
Az MTI brüsszeli tudósítója a szakbizottságok szavazását követően uniós forrásból hétfőn úgy értesült: a kinevezési folyamat ismerői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság felelősségi területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő első alelnökének. Ebben az esetben a magyar biztos a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért lehetne felelős.
Miután viszont midez egyelőre csak ajánlás az Európai Parlament végső következtetéseit még több minden befolyásolhatja. A Bruxinfo szerint kedden este az EP középpártjainak - a szocialistáknak, a néppártnak és a liberálisoknak - a frakcióvezetői nem hivatalos egyeztetést tartanak majd, amelyen hivatalos forrásból nem megerősített hírek szerint részt vesz Jean-Claude Juncker kijelölt bizottsági elnök és Martin Schulz, szocialista EP-házelnök is.
Szerdán előbb a szakbizottsági elnökök, majd csütörtökön az EP vezető testületének, az "elnökök konferenciájának" (a frakcióvezetők és az EP-elnök testülete) az ülésén az első közös EP-álláspontot próbálják meg véglegesíteni, utóbbit csütörtökön fogják nyilvánosságra hozni.
A csütörtöki EP-álláspont ugyanakkor még mindig nem a végső döntés lesz majd a leendő Juncker-bizottságról, csupán egy sor reflexió az egyes portfoliók és azok betöltői kapcsán - emlékeztet a Bruxinfo. Jean-Claude Juncker ugyanis ennek fényében megteheti, hogy egyes ajánlásokat (részben vagy egészében) figyelembe vesz, másokat ignorál, netán mindet elfogadja, vagy semmit nem változtat az általa eredetileg összeállított csapaton és munkamegosztáson, és így terjeszti be az október 22-i plenáris ülés elé szavazásra a teljes listát.
A brüsszeli portál emlékeztet: José Manuel Barroso 2004-ben, az első bizottsági listáját még a meghallgatásokat követő parlamenti igények figyelmen kívül hagyásával ajánlotta elfogadásra, és majdnem bele is bukott: a listát az utolsó percben vissza kellett vonnia, és két héttel elhalasztották a döntést. Két hétre rá a szakbizottságok által eredetileg kért hat módosítás helyett csak hármat fogadott meg, ám így már a testület bizalmat kapott.