David Davis arra reagált, hogy Barnier a heti tárgyalásokat összegző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: továbbra is "jelentősek a nézeteltérések" az EU és a brit kormány között az átmeneti időszakban meghonosítandó szabályozások kérdésében, és ha ezeket a vitás kérdéseket nem sikerül rövid időn belül lezárni, akkor egyáltalán nem garantálható, hogy az átmeneti időszakról a brexit-tárgyalásokon sikerül megállapodásra jutni. Barnier hozzátette: problémát okoz számára a brit kormány által az átmeneti időszakról kialakított hivatalos álláspont megértése.
Theresa May brit miniszterelnök először október végén, a brexit utáni időszakra szóló brit kormányzati tervekről tartott firenzei beszédében szólt részletesen az átmeneti időszak tervéről. May indoklása szerint az átmeneti időszakra azért van szükség, mert London úgy gondolja, hogy 2019 márciusában, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatok feltételrendszerének számos elemét. Az Európai Unió 2020 végéig tartaná fenn az átmeneti időszakot.
Meglepőrdtek
David Davis a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát brit részről összefogó minisztérium (DExEU) vezetője a tárca által péntek este Londonban nyilvánosságra hozott állásfoglalásában közölte: a héten elvégzett "intenzív munka" ismeretében "meglepetéssel" hallja, hogy Michel Barnier nincs tisztában az átmeneti időszakkal kapcsolatos hivatalos brit állásponttal.
A brexit-ügyi miniszter hozzátette: ahogy már két héttel ezelőtti beszédében is kifejtette, London időben korlátozott átmenetre gondol, amely alatt Nagy-Britannia és az Európai Unió a jelenlegi szabályrendszer alapján férne hozzá egymás piacaihoz.
Pénteki nyilatkozatában Davis "alapvetően ellentmondásosnak" nevezte az Európai Bizottság hozzáállását. "Ma elismerték, hogy meg kell találni a viták és a kötelezettségszegési ügyek rendezésének módját, ugyanakkor elvetették az arra irányuló brit törekvést, hogy legyenek ésszerű biztosítékok a mi érdekeink megvédésére is" - áll a brit brexit-minisztérium vezetőjének péntek esti közleményében.
A legnagyobb gond az ír határ
Az egyik legsarkalatosabb vitapont London és az EU között az Írország és Észak-Írország közötti jövőbeni határellenőrzés kérdése, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, az EU-ban maradó Írország ugyanakkor továbbra is tagja lesz e két fő integrációs szerveződésnek.
Michel Barnier pénteki tájékoztatóján kijelentette: a kilépési szerződés tartalmazza majd, hogy az egységes EU-piac szabályozási elemeinek továbbra is teljes mértékben vonatkozniuk kell Észak-Írországra, másképp ugyanis nem lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország között. London ezt a megoldást határozottan elveti, azzal az indokkal, hogy ebben az esetben Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelkedhetne vámhatár.
Képünk forrása: AFP photo/Daniel LEAL-OLIVAS