Az olasz külügyminiszter közölte: akkor lenne boldog, ha öt év múlva nem lenne "ők és mi", ha az uniós intézmények külpolitikája kerül szóba. Mogherini úgy vélte, a globális problémák távolinak tűnhetnek, de nagyon is hatással vannak az unió állampolgárainak mindennapjaira, ő pedig arra keresi a választ, amire ők is: hogy mit tesz az EU, mi az álláspontja az egyes kérdésekben, mit tesz azért, hogy betöltse a hozzá méltó szerepet a világban.

"Nem leszünk képesek megbirkózni ezekkel a nehéz időkkel és az összetett világgal, ha nem teljesítjük a nekünk szánt feladatot" - húzta alá Federica Mogherini, hozzátéve: ehhez hosszú távú vízióra van szükség.

Az uniós külpolitika részeként említette a bővítéspolitikát, amelyért külön biztos, az osztrák Johannes Hahn is felel majd, s azt mondta: a Balkán és Törökország esetében is ez a legjobb eszköz a demokrácia és a stabilitás előmozdítására és megőrzésére. Az EU keleti szomszédságával és a Keleti Partnerséggel összefüggésben úgy fogalmazott: erre a területre az uniónak nagyobb figyelmet kell fordítania.

"Szembe kell néznünk keleti szomszédunkkal, Oroszországgal is" - nyomatékosította az olasz, szociáldemokrata politikus, aki szerint Moszkva most éppen nem tekinthető partnernek, de Oroszország stratégiai jelentőségű szomszédos ország. "Meg kell őriznünk az egységet, az a legnagyobb hozzáadott értékünk" - hangoztatta Mogherini. Tudatta azt is: egyszerre van szükség határozottságra, következetességre és diplomáciára, párbeszédre, attól függően, hogy az "orosz medve" hogyan viselkedik - válaszolt egy képviselő kérdésére az olasz politikus, nevetve hozzátéve, hogy medvékkel nincs jelentős tapasztalata.

A zöld frakcióban ülő, LMP-s Meszerics Tamás arról kérdezte a kinevezett főképviselőt, ki lesz majd felelős a Keleti Partnerség újragondolásáért, amelyet ő "finoman szólva félsikernek" tart. Mogherini megerősítette, hogy ez végső soron az ő felelőssége lesz, őt kell érte az EP-nek elszámoltatnia, noha a munkát nyilvánvalóan nem a világtól elzárva, az irodája magányában végzi majd. Az LMP-s politikus kitért arra is, hogy Rebecca Harmsot, a frakció társelnökét nemrég nemkívánatos személlyé nyilvánították Oroszországban, és azt tudakolta, van-e Mogherininek hivatalos információja arról, hogy kit tettek az orosz hatóságok még "tiltólistára". Mogherini tudatta, hogy miután még nem lépett hivatalba, lehet, hogy kevesebbet tud az esetről, mint Meszerics, egyúttal a parlamenti diplomácia fontosságát hangsúlyozta, s segítséget ígért az EP-képviselőknek, bárhová utazzanak misszióra. Cserében mindössze annyit kért, hogy "mindenki tudjon mindenről", értesítsék az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy hova készülnek, hogy össze lehessen hangolni a diplomáciai erőfeszítéseket.

Fontos a déli folyosó

Ulrike Lunacek, osztrák zöldpárti politikus pedig a Déli Áramlatról kérdezte az olasz külügyminisztert, amelyet Mogherini állítólag korábban támogatásáról biztosított, az EP viszont, miután nem uniós projekt, ellenzi. Mogherini kijelentette: ő a déli energiafolyosó fontosságát hangsúlyozta, amit valószínűleg valaki félreértett. Közölte azt is: a Déli Áramlathoz szükséges politikai feltételek jelenleg Ukrajna és Oroszország miatt nem állnak fenn.

"Ha azok meglesznek - és ez egy nagyon nagy "ha" - akkor folytatódhatnak a technikai egyeztetések" - hangsúlyozta Federica Mogherini, leszögezve: a projekt csak akkor valósulhat meg, ha szilárd jogi lábakon áll.

A közel-keleti helyzettel és az EU déli szomszédságával kapcsolatban megjegyezte: az Iszlám Állam (IÁ) se nem állam, se nem iszlám, sokkal inkább jelentős biztonságpolitikai fenyegetés. A térségben Európának a leendő külügyi főképviselő szerint a finanszírozáson kívül hatékony, aktív szerepet kell játszania. Kiemelte, hogy a "sikertörténetekre" is oda kell figyelni, itt példaként Tunéziát és Marokkót említve, annak érdekében, hogy ne váljanak "kudarctörténetté".

Képviselői kérdésre felelve Federica Mogherini Irán nukleáris programja körüli vitára is kitért. Mint mondta: ha november 24-ig nem sikerül megállapodni, akkor azt követően már rendkívül bonyolult lesz egyezségre jutni. Irán konstruktív és destruktív szerepet is betölthet számos téren, ezért az EU-nak folytatnia kell a párbeszédet, hogy Teherán a megoldás része lehessen

Az olasz politikus arra is kitért, hogy a külpolitikának a klímaváltozás elleni küzdelem és az emberi jogok előmozdítására is ki kell terjednie; példaként a sajtószabadságot, a nők jogait és a vallásgyakorlás szabadságát említette.

Mit tesz másképp?

Arra a kérdésre, hogy mit tesz majd másként, mint elődje, azt felelte: többet fog járni az EP-be.

Mogherini a meghallgatás vége felé még tréfásan oda is szúrt a bizottság elnökének, a német, konzervatív Elmar Broknak, mikor az elvette a szót az időkeretből kifutó egyik képviselőtől.

"Mindannyian jól ismerjük a német rugalmasságot" - utalva arra, hogy az olasz szociáldemokrata kormány a költségvetési rugalmasság, míg a Németországban kormányzó konzervatívok a fegyelem és a szigor hívei. "Bocsánat, nem vagyok diplomata" - toldotta meg a viccet Mogherini. "Ez eredményközpontúság" - válaszolta a kinevezett főképviselő háta mögül a német bizottsági elnök.

Ansip: hiszek a személyiségi jogokban

Szigorú adatvédelmi szabályok mellett tört lándzsát Andrus Ansip, az Európai Bizottság észt alelnökjelöltje, hétfő esti brüsszeli európai parlamenti (EP-) szakbizottsági meghallgatásán. Ansipot a digitalizált egységes piac felügyeletével kívánja megbízni Jean-Claude Juncker, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény már megválasztott elnöke.

"Liberálisként hiszek a személyiségi jogokban" - mondta a bizottsági alelnökjelölt, hangsúlyozva a magánszféra védelmének fontosságát.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság észt alelnökjelöltje, a digitalizált egységes piacért felelős biztosjelölt
Kép: Reuters

Ansip szerint ennek az elvnek az érvényesítése érdekében azt a megállapodást - az úgynevezett "biztonságos kikötő" egyezményt - is módosítani kell, amely az európaiak személyes adatainak amerikai vállalkozások számára történő átadását szabályozza.

Az észt politikus Juncker elképzelései szerint a hét alelnök egyike lenne az Európai Bizottságban. A testületbe minden uniós tagország - ezek száma jelenleg 28 - egy tagot jelöl. A luxemburgi Juncker és a hét alelnök mellett tehát húsz "egyszerű" biztos tagja lesz a bizottságnak.