A törvényt az abszolút többséggel rendelkező kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párton kívül a harmadik legnagyobb parlamenti csoport, a Kukiz´15 többsége szavazta meg, valamint az előző kormánykoalíció kisebb tagja, a jelenleg ellenzéki Lengyel Parasztpárt (PSL). Ellene szavazott a két másik ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform (PO), valamint a Nowoczesna párt.

A bankok és a biztosítók eszközeire kivetendő 0,44 százalékos adó a 4 milliárd zlotynál (0,93 milliárd eurónál) magasabb mérlegfőösszeget kimutató hazai és külföldi bankokat, valamint a 2 milliárd zlotynál (0,47 milliárd eurónál) magasabb eszközértékekkel rendelkező biztosítókat terheli majd. Az előterjesztők az említett küszöböt a kisebb, "a pozitív konkurenciát elősegítő" pénzintézetek szerintük szükséges védelmével indokolták. A bankadó nem írható le az adóalapból.

Drága a bankolás - magasabb a profit

Az új adótól 4,4 milliárd zlotyt (1,04 milliárd eurót) érő költségvetési bevételt várnak. Ez mintegy 400 millió zlotyval kevesebb a parlamenti viták során módosított eredeti előterjesztéshez képest, annak ellenére, hogy az eredeti javaslat 0,39 százalékos adót irányzott elő. A különbséget mindenekelőtt az adja, hogy a bankok birtokában lévő államkötvényeket az eredeti változathoz képest nem számítják be az adó alapjául szolgáló eszközökbe.

Az új adók kivetése a PiS szerint kiegyensúlyozza a lakosság adóterheit, amelyeket különösen az utóbbi években megemelt általános forgalmi adó jelent. Az előterjesztők azzal is érvelnek, hogy a lengyelországi bankok a nyugat-európai pénzintézeteknél magasabb szolgáltatási díjakat, ezen belül nagyobb hiteldíjakat számítanak fel, a jövedelmezőségük pedig viszonylag magas.

A bankadóból származó bevételből a PiS mindenekelőtt a népességfogyás megfékezésére irányuló családtámogatási tervét akarja fedezni. Ennek értelmében a jövő év áprilisától minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 ezer forint) támogatást fizetnek majd ki.