Nincs még vége a játéknak Cipruson, Moszkva például a következő 24 órában minden bizonnyal megpróbál kierőszakolni egy saját állampolgárai szempontjából kedvezőbb megoldást, mivel a befagyasztott hitelek jelentős része mégiscsak oroszok kezében van - írta a Reuters elemzője, Felix Salmon. A hétfő éjjel elfogadott megállapodás hosszabb távú következményei azonban még fontosabbak. Egy szakértő úgy jellemezte a helyzetet, hogy izlandi megoldás született, halak nélkül. Izland hagyta bedőlni bankjait, amelyek túl nagyok voltak ahhoz, hogy az állam megmentse őket. Ezzel egyebek mellett holland és brit betéteseknek okozott nagy veszteséget. Az ügyfeleket saját államaik kártalanították, majd ezt követően az izlandi kormányon próbálták behajtani a pénzt.

Van azonban két nagy különbség: az északi szigetországnak vannak más iparágai is a bankrendszeren kívül és nem tagja az eurózónának, így devizája leértékelésével versenyképesebbé tehette gazdaságát. Ez utóbbi hiányában Ciprus évekig nyögni fogja a rákényszerített megszorításokat, a gazdasági visszaesést. Pontosabban addig, amíg a felerősödő elégedetlenség hatására a parlament meg nem elégeli az egészet, és a társadalom akár önként az eurózóna, sőt, akár az EU elhagyása mellett dönthet - végül is a ciprusiak az eddigi szenvedésért is az EU-t okolták. És ekkor jöhet el ismét az oroszok ideje, akik újra hónuk alá vehetik a szigetet. (Addig is a múlt hét szerdája óta egymás után kapják a telefonokat andorrai, a svájci és máshova tartozó bankároktól, akik szívesen látnák eddig Ciprusra vitt pénzüket.)

Kapcsolódó

Az ITAR-TASZSZ szerint Dimitrij Medvegyev élesen bírálta a ciprusi döntést és helyetteseivel hétfőn megvitatta annak következményeit, ami után Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő bejelentette: Vlagyimir Putyin utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét.
"Vlagyimir Putyin az eurócsoport döntését figyelembe véve lehetségesnek tartja a ciprusi elnök és az Európai Bizottság erőfeszítéseinek támogatását a szigetország gazdasági és bankválságának leküzdésére" - tette hozzá.

Nem a simlisek bűnhődnek

Az említetteken túl az elemzők legerősebb kifogása az éjjeli megállapodással szemben az, hogy nem tesz különbséget a 100 ezer euró feletti betéttel rendelkezők között. Nem csupán a pénzmosókat bünteti, hanem a belföldieket is, köztük ki tudja hány a 100 ezer euró feletti bankbetéttel rendelkező ciprusi vállalatot is, ráadásul csak azokat, akiknek a pénze a két legnagyobb bankban van. Ki fog ezek után üzletelni ciprusi cégekkel? - teszik fel a szónoki kérdést.

Gary Jenkins a Swordfis Research szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy az EU a mentőcsomag elfogadása előtt nem készített részletes gazdasági előrejelzéseket Ciprusról, így fogalma sincs arról, hogyan kaphatja vissza tízmilliárdos kedvezményes hitelét. Az elemző szerint sehogy. Ahogy hozzáférnek az emberek a pénzükhöz, ki fogják venni a bankokból. Ha valakinek van tízezer eurója a Bank of Ciprusban, miért hagyná ott? Ráadásul látva a precedenst, hogy nincsenek biztonságban a bankbetétek, hasonlóan fog gondolkodni sok olasz és spanyol betétes is.

Vigyázó szemetek Nicosiára vessétek

A Laiki átalakítása példát fog mutatni a világnak arra, mi történik akkor, ha egy olyan bankhoz nyúlnak, amely túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen - véli a reuterses Salmon. A CPB a ciprusi GDP-hez mérve éppen ilyen pénzintézet. Ha a szigetország túléli a bukását, akkor talán más esetekben, például olyan óriások esetén is meg lehet tenni egy hasonló lépést, mint a Citigroup. Csakhogy ez a "ha" nagyon nagy kérdést takar. A Laiki bedöntésének óriási gazdasági-politikai költségei lesznek. Az egymillió ciprusi évekig fizetheti az árát annak, amit az elemzők a válságkezelés kifáradásának neveznek. Ez az a helyzet, amelyben az akut problémák megoldása csak újabb gondokat szül, és a betegség krónikussá válik.