A moszkvai jegybank a hét elején ismét emelte a rubel árfolyamsávjának felső határát, ezúttal 10 kopekkel tágítva a 35-42 rubeles folyosót az euró-dollár kosárral szemben, miután a múlt héten rekord mélységbe zuhant az orosz valuta árfolyama.
Az árfolyamsáv mostanra már szinte folyamatos felfelé bővítése meglehetősen elveszi az élét annak a harcos jegybanki bejelentésnek, hogy kész korlátlan eszközökkel fellépni a valutapiacon a rubel árfolyamának védelmében. A folyosó felső határa tavaly egész évben összesen 1,4 rubellel emelkedett, idén viszont eddig 1,95 rubellel - emlékeztetett a RIA Novosztyi hírügynökség.

A feltörekvő piacok valutái közül az oroszé zuhant a legnagyobbat az utóbbi hetekben: az euró-dollár kosárral szemben értékének több mint 7,5 százalékát vesztette el. A múlt hét közepén a dollár árfolyama 35,16 rubelre ment fel, ami kevesebb mint egy rubellel maradt el a 2009-es februári csúcstól. Mint a The Wall Street Journal írta, az orosz valuta utoljára 2009-ben volt ekkor nyomás alatt, akkor a jegybank több mint 100 milliárd dollárt költött a rubel védelmére.

A részleges valutapiaci válságnak minősíthető jelenség ellen a legtöbb érintett, mint Törökország és Dél-Afrika, drasztikus kamatemeléssel lépett fel, Moszkvát azonban nem zavarja a rubel leértékelődése, sőt - örül annak. Az ugyanis javítja az orosz export versenyképességét, növeli az exportáló vállalatok profitját és a költségvetés bevételeit. Anton Sziluanov pénzügyminiszter már többször hangsúlyozta, hogy a nemzeti valuta szándékos gyengítését nem tartja helyesnek, de ebben az esetben természetes piaci folyamatok zajlanak. A monetáris politikát irányító jegybank elnök, Elvira Nabiullina, Vlagyimir Putyin volt gazdasági minisztere majd főtanácsadója pedig célul tűzte ki a rubel árfolyamának felszabadítását még ez év végéig, így az, hogy ennyire elengedték az orosz valutát, politikája tudatos érvényesítésének a része.

A moszkvai gazdaságtudományi főiskola most megjelent tanulmánya szerint a rubel gyengesége idén 28 milliárd dolláros többletbevételhez juttatja a költségvetést. A rubel gyakorlati leértékelésének köszönhetően az előző évekkel szemben idén már januárban jelentős többletet ért el a büdzsé - 13,1 milliárd dollárt, szemben az előző évi 2,3 milliárd dolláros hiánnyal. Jó hírek ezek a legoptimistább elemzők szerint is a stagnálás közeli állapotban levő orosz gazdaság számára, amely 2013-at 9,2 milliárd dolláros deficittel zárta. A devalváció csökkenti a belföldi kiadásokat, például a nyugdíjakra fordított összegek nagyságát, és emeli az árupiacokon külföldön elért bevételek összegét, így az olajét is, amire az orosz gazdaság és gazdagság épül. Sokan azonban attól tartanak, hogy a rubel gyengülése a népszerű importcikkek árának emelkedésével járva felgyorsítja az inflációt és megcsapolja megtakarításaik értékét. Az emberek megnyugtatására Nabiullina, aki ritkán vállal nyilvános szereplést, most a televízióban magyarázta meg, hogy nem a rubel gyengült, hanem a dollár és az euró erősödött.

A tanulmány arra is figyelmeztetett, hogy ez a folyamat nem segít a regionális kormányok nehéz helyzetén sem, amelyek a tavalyi évet 18 milliárd dolláros deficittel zárták, mivel adóbevételeik elsősorban nem a nyersanyagokból és az energiahordozókból származnak - azt a központi állam viszi el.