Az Európai Bizottság javaslata a fizetések átláthatóságára irányuló intézkedéseket határoz meg, amelyek közé tartozik például az álláskeresők tájékoztatása a bérezésről, az azonos munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog biztosítása, valamint a nagyvállalatokra vonatkozó, a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség.

A javaslat emellett megerősíti a munkavállalók jogérvényesítési eszközeit, és megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A munkáltatók nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkezőktől korábbi bérükre vonatkozóan, és a munkavállalók kérésére tájékoztatást kell adniuk a bérekkel kapcsolatos anonimizált adatokról. A javaslat szerint a munkavállalók kártérítésre lesznek jogosultak a bérezés tekintetében elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság reményei szerint  az új intézkedések - amelyek figyelembe veszik a Covid19-világjárvány mind a munkáltatókra, mind a  különösen súlyosan érintett női munkavállalókra gyakorolt hatását -, növelni fogják a vállalaton belüli bérezési feltételekkel kapcsolatos tudatosságot, és több eszközt biztosítanak a munkáltatók és a munkavállalók számára a munkahelyi bérdiszkrimináció kezeléséhez. Ezzel a brüsszeli testület szerint számos olyan tényezőt is kezelni lehet majd, amelyek hozzájárulnak a meglévő bérszakadékhoz, különösen most, hogy a Covid19-világjárvány idején felerősödnek a nemek közötti egyenlőtlenségek, és nő a szegénységnek való kitettség kockázata a nők körében.

Az egyenlő munka egyenlő díjazást érdemel. Az egyenlő díjazáshoz pedig átláthatóságra van szükség. A nőknek tudniuk kell, hogy a munkáltatók tisztességesen bánnak-e velük. Ha pedig nem ez a helyzet, képesnek kell lenniük arra, hogy felvegyék a harcot, és megkapják azt, ami jár nekik

- mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök szerint a mostani javaslat eszközöket ad az álláskeresők és a munkavállalók kezébe ahhoz, hogy tisztességes bért követelhessenek, hogy megismerhessék és érvényesíthessék jogaikat. "Nincs többé kettős mérce, nincs mentség" - hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság közleménye szerint a jogalkotási javaslat az egyenlő díjazás két alapvető elemére összpontosít: a munkavállalók és a munkáltatók számára a bérek átláthatóságát biztosító intézkedésekre, valamint a bérdiszkrimináció áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékonyabb hozzáférésre.

Az átláthatóság érdekében a javaslat a következőket tartalmazza:

  • A munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról. A munkáltatók nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat.
  • A munkavállalóknak jogukban lesz tájékoztatást kérni munkáltatójuktól az egyéni bérszintjükről és az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről.
  • A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozó információkat. A szervezeten belül az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók kategóriái szerinti bontásban is tájékoztatást kell adniuk a női és férfi alkalmazottak közötti bérszakadékról.
  • Amennyiben a bérekről szóló adatszolgáltatás a nemek közötti, legalább 5 százalékos bérszakadékot mutat, és a munkáltató ezt nem képes objektív, nemektől független tényezőkkel megindokolni, a munkáltatóknak a munkavállalók képviselőivel együttműködve értékelniük kell a béreket.

A javaslat jogorvoslati lehetőségeket is biztosít a bérdiszkrimináció áldozatai számára:

  • A nemek közötti bérdiszkriminációt elszenvedett munkavállalók kártérítésben részesülhetnek, beleértve a bérek és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni juttatások visszamenőleges teljes kifizetését.
  • Alapesetben a munkáltatónak, és nem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a díjazás tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés.
  • A tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése esetére, beleértve a bírságok minimális szintjét is.
  • Az egyenlőséggel foglalkozó szervek és a munkavállalók képviselői jogi vagy közigazgatási eljárásokban eljárhatnak a munkavállalók nevében, valamint vezető szerepet vállalhatnak az egyenlő díjazásra vonatkozó kollektív keresetek esetében.

A bizottság szerint a javaslat figyelembe veszi a munkáltatók jelenlegi nehéz helyzetét, és fenntartja az intézkedések arányosságát, miközben rugalmasságot biztosít a kis- és középvállalkozások számára, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az adatszolgáltatáshoz a rendelkezésre álló erőforrásokat használják fel. A 250-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások bérátláthatósági adatszolgáltatással kapcsolatos éves költsége a becslések szerint 379-890 euró lehet.

Következő lépésként a Bizottság javaslata az Európai Parlament és a Tanács elé kerül jóváhagyásra. Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy átültessék azt nemzeti jogukba, és közöljék a Bizottsággal a vonatkozó szövegeket. A Bizottság nyolc év elteltével elvégzi a javasolt irányelv értékelését.