Nagy hiba összekeverni az udvariasságot és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását - kezdi a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 csoport hét végi csúcsértekezletének értékelését a Financial Timeson megjelent cikkében Lawrence Summers, a Harvard Egyetem vezető közgazdász professzora, volt pénzügyminiszter. Ez a tanácskozás záródokumentumáról jutott eszébe.

Sokan sikerként értékelik a kommüniké megszületését, ami önmagában jelzi, hogy valami normalizálódott az USA és a világ többi befolyásos országának kapcsolataiban. A dokumentum leszögezi, hogy a G20 tovább folytatja a klímaváltozás elleni harcot, illetve a nemzetközi kereskedelem elmélyítését, megjegyezve, hogy az USA ebből kivonja magát.

Kapcsolódó

Az ellenkezője

Summers szerint rosszul teszi, aki optimista következtetést von le ebből az udvarias megfogalmazásból. Valójában a szöveg megerősíti azt, amitől a nemzetközi kapcsolatokhoz értők tartottak Donal Trump ingatlanmágnás amerikai elnökké választása után: felborult a nemzetközi kapcsolatok korábbi rendje.

Az elnök viselkedése a csúcstalálkozón, illetve annak színfalain kívül felzaklatja az Egyesült Államok szövetségeseit és megerősíti azok félelmeit, akik úgy gondolják, hogy Trump vezetése jelenti a legnagyobb fenyegetést az USA nemzetbiztonságára.

Mire való?

A G20 éves fórumát azért tartják meg, mert a világ jelentős országai felismerték, hogy közös érdekük a béke, a biztonság, a gazdasági integráció előmozdítása, illetve a bolygót fenyegető veszélyek elhárítása. Ez nem mond ellent annak, hogy a nemzetek versenyezzenek egymással saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva.

E mellé a megállapítás mellé illik az az USA külpolitikájának alaptétele a második világháború óta, miszerint az Egyesült Államoknak kell vezetnie a nemzetközi közösség előrehaladását, akármilyen keretek között történjék is ez.

Trump megválasztása óta visszautasítja a nemzetközi közösség együttműködését, ehelyett arról beszél, hogy a nemzetközi intézmények és rendszerek javítása helyett az USA-nak külön-külön kell jobb megállapodásokat kötnie más országokkal. Az elmúlt hónapokban és a G20 tanácskozásán is ennek megfelelően viselkedett.

Elszigetelődött

A végeredmény az lett, hogy az USA elszigetelődött a világ biztonságát hosszú távon talán a leginkább fenyegető klímaváltozás elleni fellépésben. Ellenkezésével elérte, hogy a G20 ne utasítsa el a világ nemzeteinek gazdasági protekcionizmusát. És részben az amerikai diplomácia miatt a csúcsértekezlet hallgat a nemzetközi migráció problémájáról egy olyan időszakban, amikor a bevándorlás 50 éve nem látott problémát okoz.

Mindez éppen elég nagy baj, de mi lesz akkor, ha Trump nyomás alá kerül. Ha eljön az az időszak, amely miden amerikai elnök életét megkeseríti, amikor a dolgok nem jól mennek, és kemény döntéseket kell hoznia. Trumpnak eddig nem kellett jelentős katonai akcióról határoznia vagy szembenéznie egy gazdasági válsággal.

Miket csinált

Az amerikai elnök elképesztő dolgokat tesz. Néhány órával orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal szervezett találkozója előtt kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, amiben az USA összes hírszerzője egyetért, nevezetesen, hogy az oroszok beavatkoztak a tavaly amerikai elnökválasztásba.

A G20-csúcs, azaz élete eddigi legfontosabb diplomáciai találkozója előtt azzal az abszurd ötlettel jött elő, miszerint a tanácskozás egyik fő vitatémája lehet tavalyi ellenfele, Hillary Clinton kampánymenedzserének valamilyen lépése, amivel világossá tette, hogy fogalma sincs valós szerepéről az értekezleten.

A legnagyobb hiba

Egyes vitafórumokra maga helyett a Fehér Házban tanácsadóként dolgozó Ivanka Trumpot, azaz a lányát küldte. Nem véletlen, hogy ilyenkor legalább külügyminiszterek képviselik főnöküket: ha náluk alacsonyabb rangú személyt küldenek azzal, megsértik tárgyalópartnereiket.

Végül, de nem utolsósorban a csúcs előtt elmondott varsói beszédében korunk legfőbb problémájaként a nyugati civilizáció túlélését jelölte meg. Ezzel sikerült felidéznie az a képet, amelyben a Nyugat áll szemben a világ többi részévével, azaz szembe fordított nagyjából egymilliárd embert a többi hat és félmilliárddal. Summers szerint ennél nagyobb hibát amerikai elnök aligha követhet el.

Már kirúgták volna

Azt a vállalatvezetőt, aki a nyilvánosságban ilyen kiszámíthatatlan viselkedést produkál, rég kirúgták volna cége tulajdonosai - állítja a harvardi professzor. Persze a demokratikusan megválasztott vezetőkkel más a helyzet.

Ugyanakkor az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján nem lehet kizárni, hogy Trump az eddigieknél is eltévelyedettebb viselkedést produkál majd. Summres szerint jó ha az elnöki kabinet tagjai, illetve Trump kongresszusi szövetségesei felidézik azt a tényt, miszerint nem az elnök, hanem az alkotmány védelmére esküdtek fel.