Az értékelésben elismerően szólnak a diszkriminációellenes új törvényekről, a gyűlöletbűncselekmények kivizsgálásáról, a romák integrációjáról és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek iránti szolidaritásról, azonban kiemelik, hogy az ukrán hatóságoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a kisebbségek, és a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) közösség tagjai elleni erőszak, valamint a gyűlöletbeszéd ellen - idézi az MTI.
Mint írják, a Krím félsziget jogellenes orosz elcsatolása, illetve a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus azt eredményezte, hogy oroszellenes retorika uralkodott el a politikai diskurzuson. Kevés olyan esetről tudni viszont, amikor kizárólag nemzetiségük miatt oroszokat zaklattak vagy támadtak meg az országban.
A szakértők úgy fogalmaznak: a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek iránt eleinte magas fokú szolidaritást tanúsított a társadalom, de ez múlóban van, az érintetteknek komoly nehézségekkel kell szembenézniük egyebek mellett a lakhatás és a foglalkoztatás terén is.
A roma gyerekek oktatási szegrációja, a korai iskolaelhagyás is súlyos problémát jelent, ráadásul a romák a leggyakoribb célpontjai a rasszista erőszaknak. Emellett a menekültek társadalmi integrációja is nehézkes Ukrajnában, nem kapnak jóléti támogatásokat, nincsenek ingyenes nyelvtanfolyamok.
Szélsőséges eszmék terjednek
"Miközben üdvözöljük az eddigi eredményeket, vannak olyan ügyek, amelyek továbbra is súlyos aggodalomra adnak okot" - mondta Christian Ahlund, az ECRI elnöke. "A fennálló konfliktus a gyűlöletbeszéd térnyerését okozta az elmúlt három évben, és általánosságban is negatív hatással volt a sérülékeny csoportokra" - tette hozzá.
"Bízom abban, hogy a hatóságok eleget fognak tenni a helyzetértékelésben foglalt ajánlásoknak" - közölte Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára. AZ ECRI a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács független szakértőkből álló testülete, amely kifejezetten a rasszizmus, a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az intolerancia területét vizsgálja.