A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Fontosabb, hogy egy hiteles bankhatóság jöjjön létre európai szinten, mint hogy elsiessük a centralizációt − nyilatkozta tegnap Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, valószínűtlen, hogy az Európai Bizottság (EB) terveinek megfelelően már a jövő év első napján elinduljon az egységes bankfelügyeleti rendszer (SSM). A közös bankfelügyelet ügyének éppen a németek adtak lendületet a júniusi Európai Tanácson, amikor a spanyol bankmentő csomag után körvonalazódó bankunió feltételeként szabták meg a centralizált szabályozás kialakítását − most azonban úgy tűnik, hogy ők maguk lassítanák az új intézményrendszer létrehozását. Merkel azt is tagadta sajtótájékoztatóján, hogy a bajba jutott európai bankok igénybe vehetnék a mentőalap (ESM) forrásait, mielőtt felállna az SSM. Ezzel elemzők szerint újabb bizonytalanság szivároghat be az európai válságkezelésbe, hiszen a befektetők eddig arra számíthattak, hogy hamar meglesz a szuverén és banki adósságspirált elvileg megszüntető bankunió.

Kapcsolódó

A német kormány tartózkodásában nagy szerepet játszhat az az igény, hogy megőrizzék a tartományi bankok (Landesbanken) felügyeletét, ám szakértők szerint ezen túl is jogosak azok a fenntartások, melyeket részben az uniós pénzügyminiszterek is megfogalmaztak. Nagy a veszélye annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bankhatóság (EBA) között nem határolják el egyértelműen a felelősségi köröket, ezért a pénzügyi szabályozás bürokratikus káoszba fullad − állítja a Bruegel intézet szakértője.

Az egyik fő probléma az, hogy a brit fenntartások kezelésére rendkívül bonyolult szavazati rendszert kell létrehozni. London érthető módon el szeretné kerülni, hogy az ECB felügyelje a Cityben működő globális bankokat − márpedig az SSM tervei szerint az ECB lesz az eurózóna hatezer bankjának főfelügyelője, és így az EBA igazgatóságában is jóval nagyobb súlyt képviselne, mint a többi nemzeti szintű bankhatóság. A két intézmény viszonya ezért szabályozatlan, és a mostani tervek alapján egy háromtagú "független ügydöntő bizottság" ítélne majd a vitás kérdésekben, ami az intézményi bizonytalanság forrása lehetne.

Az SSM tovább csúszhat

Az európai bankszabályozást jelenleg még egyedül koordináló EBA nem rendelkezett sem elég kapacitással, és a jogköre sem volt elég nagy ahhoz, hogy felülbírálja a nemzeti szintű hatóságok által szolgáltatott számokat a stressztesztek alkalmával. Ezért sok kritikát kapott az intézmény, hiszen olyan bankok is átmentek a teszten, mint a nem sokkal később csúnyán összedőlő belga Dexia vagy a spanyol Bankia. Nem lehet egyértelműen kiolvasni az EB terveiből, hogy a stresszteszteket milyen módon alakítanák át − arra ugyan vannak utalások, hogy az EBA-t megerősítenék −, ám az ECB szerepének megerősödése itt is hozhat vitákat, ami az SSM további csúszásához vezethet.