A benchmarkként számon tartott tízéves görög államkötvények hozama kedden átlépte a hét százalékot - 7,118 százalékra emelkedett -, amit befektetői körökben a fizetőképesség határaként tartanak számon. Az efeletti hozamok annyira megterhelőek lehetnek egy államnak, hogy jó eséllyel fizetési nehézségei támadnak vagy akár kénytelen lehet csődöt jelenteni. A görög papírok hozama utoljára márciusban járt ebben a magasságban - emlékeztetett a CNBC.

Bár kevés befektető vásárol hosszú lejáratú görög állampapírokat, a tízéves kötvények hozamának elszállása figyelmeztető jelnek tekinthető - vélik szakértők. A befektetőket az aggasztja, hogy a kormány a korábban tervezett 2016-os határidő előtt ki akar szállni az EU és az IMF segélyprogramjából. A továbbiakban a szabadpiacról akarják megszerezni a kormányzati kiadások finanszírozásához szükséges forrást ahelyett, hogy lehívnák a 240 milliárd eurós kedvezményes hitel következő részleteit.

Kockázatos játszma

Antonisz Szamarasz miniszterelnök néhány napja bizalmi szavazást kezdeményezett kormányával szemben azzal a kikötéssel, hogy ha átmennek a vizsgán, akkor megvalósítják az előbbi tervet, azaz kiléptetik Görögországot a segélyprogramból. A háromszáz fős törvényhozás 155 konzervatív és szocialista tagja kitartott a kormány mellett. Szakértők szerint ennek az volt a feltétele, hogy megígérjék a nemzetközi segítség, és az azzal járó kő kemény - igen népszerűtlen - megszorítások elvetését.

Görögország indította el az eurózóna adósságválságát. Miután 2010 végén kiderült, hogy éveken át kozmetikázták a költségvetés hiányát, az ország gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Csak az EU és az IMF beavatkozása, illetve az ennek feltételéül szabott brutális költségvetési kiadáscsökkentések mentették meg. Az 2011 óta tartó recesszió valószínűleg megtört ugyan az idei harmadik negyedévben, ám a gazdaság a legkisebb bizonytalanság esetén visszazuhanhat a hanyatlásba.

Politikai bizonytalanság

A kormánykoalíció a további nemzetközi segítség elutasításának nyilvánvaló kockázata ellenére kénytelen volt bevállalni a bizalmi szavazást, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint a népszerűségi versenyben egyre rosszabb helyzetbe kerül a mentőcsomagot teljesen elvető, radikális baloldali Sziriza párttal szemben.

Szamarasznak a jövő év elején jelölnie kell valakit az államfői posztra, miután lejár a jelenlegi elnök mandátuma. Ha választottját nem fogadja el a parlament, akkor jó eséllyel előrehozott választásokat kell kiírni Görögországban, ami hatalomváltáshoz vezethet. A Sziriza programja egyszerű: a hitelezőknek el kell engedniük az ország adósságait, mivel azok amúgy is visszafizethetetlenek.

A bibi az, hogy a görög tartozások túlnyomó része közvetlenül vagy közvetve az eurózóna többi államának kezében van. Nekik kellene tehát lemondaniuk az adófizetőik pénzéről, ami az egész övezetre kiterjedő politikai-gazdasági-bizalmi válsághoz vezethet. Egy elemző azt mondta a Reutersnek, hogy a kötvényhozamok a politikai bizonytalanság miatt szaladtak fel a hét százalék feletti, veszedelmes tartományba. A befektetők a 2015-ös előrehozott választások esélye, a  szavazás kiszámíthatatlan következményei miatt nem vásárolják az ország kötvényeit.