Egy korábban készült, nem nyilvános közvélemény-kutatásból olyasmi derült ki, ami még a korábbinál is ködösebbé teszi a londoni kormány háza táján folyó csatározásokat - derül ki a Bloomberg cikkéből. Nick Timothy, Theresa May miniszterelnök korábbi társ-kabinetfőnöke - akinek a másik kabinetfőnökkel együtt a június eleji választási kudarc után távoznia kellett May környezetéből - elárulta, hogy előre látták a kudarcot.

A bizalmasan kezelt felmérés ugyanis elárulta, hogy a kormány egyetlen tagja sem népszerű, még Boris Johnson külügyminiszter sem, aki London polgármestereként a legkedveltebb tory politikus volt. Az is kiderült, hogy a konzervatív párt sem igazán színpatikus a választóknak - nem csoda, hogy az előrehozott parlamenti választáson megfosztották korábbi parlamenti többségétől.

Újrakezdett harc

Emiatt koncentrálták a kampányt Mayre, aki még viszonylag kevésbé volt népszerűtlen, mint társai - mondta Timothy egy hamarosan megjelenő könyvnek adott interjújában. A kötet a választásokról szól, és részlegesen kitér May és Johnson ellentétére a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás utáni időszakban.

Az ellentét azzal kezdődött, hogy miután a többség a brexitre szavazott David Cameron kormányfő lemondott. Esélyes utódjelöltje Johnson volt, ám váratlanul kiszállt az utódlási harcból, amit végül ellenfél nélkül May nyert meg. Kormányába meghívta Johnsont külügyminiszternek, amivel egészen a hét végéig nyugvópontra jutott a viszonyuk.

Johnson azonban a szakértők egybehangzó vélemény szerint gyakorlatilag újrakezdte a hatalmi harcot, ugyanis a kemény brexit mellett érvelő, rendkívül hosszú, négyezer szóból álló cikket írt a Daily Telegraphban. (Az írás felolvasása több mint fél órát venne igénybe.) Mondandójának lényege, hogy az Egyesült Királyságnak nem kellene fizetnie azért, hogy a brexit előtt átmeneti ideig még az egységes európai piac része lenne.

Hét végi beszéd

Az elemzők azért gondolják, hogy a cikkel Johnson gyakorlatilag bejelentkezett a kormánypárt vezetői posztjára, mert Theresa May pénteken készül elmondani beszédét kormánya brexitpolitikájával kapcsolatban, amelyben a várakozások szerint egy puha változat mellett teszi le a vokság. Magyarán - Philip Hammond pénzügyminiszter és David Davis brexitügyi miniszter ajánlásait követve - hároméves átmenetre fog javaslatot tenni, amely alatt a szigetország fizetne az egységes piaci részvételért.

Átkozott statisztika

Johnson a "dicsőséges" függetlenség egyik előnyeként elismételte egy a népszavazás idején szállóigévé vált állítást, ami már akkor sem volt igaz. Eszerint az uniós befizetés megspórolásával a brit kormány hetente 350 millió fontot fordíthatna az egészségügyre. A politikus nem hajlandó meghallani a londoni statisztikai hivatal pontosítását, miszerint hazugság a bruttó befizetést odaígérni a briteknek.

Valójában Nagy-Britannia a 2016-2017-es költségvetési évben a Brüsszelből visszautalt támogatások levonása után nettó 8,1 milliárd fontot csenget be a közösbe, így hetente 156 milliót tudna megspórolni, és másra fordítani. David Norgrove, a brit statisztikai hivatal elnöke udvariasan csalódottságának adott hangot a bruttó és a nettó összeg összekeverése miatt, ami a hivatalos statisztikai adatok nyilvánvalóan pontatlan idézése.

(A nyitókép forrás: Shutterstock.)