May kedden tart beszédet a többi EU-tagállam londoni nagykövetei és brit kormánytisztviselők előtt, vázolva a kormány terveit a brit EU-tagság megszűnése utáni időkre.

A Downing Street hivatalosan semmiféle érdemi részletet nem árult el előre a beszéd tartalmáról. A brit sajtó EU-szkeptikus irányzatának legnagyobb példányszámú vasárnapi lapjai, a The Sun on Sunday, a The Sunday Times és a The Sunday Telegraph azonban kormányforrásokat idézve olyan értesüléseket közöltek, hogy a miniszterelnök a "kemény brexit" programját jelenti be a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában elmondandó keddi beszédében.

Bekeményítenek?

A brit politikai szótárban meghonosodott "hard (kemény) brexit" kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is.

A vasárnapi lapértesülések szerint May utalásokat tesz majd arra, hogy az Egyesült Királyságnak készen kell állnia az EU vámuniójának elhagyására, mivel csak így tud önállóan szabadkereskedelmi egyezményeket kötni a világ más térségeivel.

A brit kormányfő az előzetes sajtóértesülések szerint ezen felül hitet tesz az EU-bevándorlás szabályozására is kiterjedő teljes körű brit határellenőrzés visszaállítása mellett, abban az esetben is, ha ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság emiatt kiszorul a vámmentességet biztosító egységes belső EU-piacról, amelynek jelenleg teljes jogú tagja.

A passporting is úszik

Az Európai Bizottság rendszeresen hangoztatott hivatalos álláspontja szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnése után korlátozza az uniós országok állampolgárainak szabad beutazását, letelepedését és munkavállalását, akkor elveszíti tagságát az EU egységes belső piacán.  Ennek egyik járulékos következménye lehet, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának vállalatai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat, az úgynevezett passporting jogokat.

Londoni pénzügyi elemzők folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a Cityben súlyos veszteségeket okozhatna e szolgáltatásnyújtási jogok elvesztése. Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről, modellszámításokkal kimutatva, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi központban.

Ugyan már!

A Downing Street szűkszavú vasárnapi reagálásában "találgatásnak" minősítette a kormányfői beszéd tartalmáról szóló lapértesüléseket.

A kilépési menetrendről szóló eddigi legkonkrétabb bejelentés May részéről az volt, hogy London az idei első negyedév végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépés feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, amelyre két évi időtávlatot irányoz elő.