A februári adatot az ONS visszamenőleg rontotta, mivel a korábbi becslésben 0,1 százalékos GDP-növekedés szerepelt arra a hónapra. Az idei naptári év első negyedében 0,8 százalékkal nőtt reálértéken a brit GDP-érték a tavalyi utolsó negyedévi 1,3 százalékos negyedéves összevetésű növekedés után.
A konszenzusos elemzői előrejelzés márciusra stagnálást, az első negyedévre 1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített. Márciusban a havi összevetésű visszaesés ellenére is a brit hazai össztermék már 1,2 százalékkal magasabb volt, mint 2020 februárjában, a koronavírus-járvány megfékezésére 2020 márciusától elrendelt országos korlátozások előtti utolsó teljes hónapban.
Az átlagon belül a brit GDP-érték 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent márciusban, és ez volt a legfőbb tényező a GDP-érték havi összevetésű visszaesésében.
A szolgáltatási szektor teljesítménye ugyanakkor így is 1,5 százalékkal magasabb volt márciusban, mint 2020 februárjában.
A brit kormány először 2020 márciusának végén rendelt el országos zárlatot a koronavírus-járvány megfékezése végett, és ez szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaság teljesítményében: 2020 második negyedévében 19,4 százalékkal, a 2020-as év egészében átlagosan 9,4 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék.
A 2020 második negyedévében és az év egészében mért GDP-zuhanás egyaránt példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben.
A brit hazai össztermék értéke 2020-ban a 2013-as szintre zuhant vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkja egyetlen év alatt hétévi növekedést emésztett fel.
Londoni pénzügyi elemzők csütörtöki helyzetértékelése szerint jóllehet a brit gazdaság idei első negyedévi növekedése - főleg nemzetközi összehasonlításban - meglehetősen jónak számít, a havi összevetésű márciusi visszaesés azonban jelzi, hogy az ukrajnai háború kitörése óta rendkívüli mértékben meglódult infláció már látszik a fogyasztási dinamikában.
Márciusban 7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a fogyasztói árindex Nagy-Britanniában; ez volt az utóbbi 30 év legmagasabb tizenkét havi brit inflációja.
A Bank of England monetáris tanácsa minap kiadott új pénzügypolitikai jelentésében közölte: felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az éves összevetésű infláció átlagos üteme az idei második negyedévben valamivel meghaladhatja a 9 százalékot, és 2022 negyedik negyedévében kevéssel 10 százalék felett tetőzik.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza szerint a ház ebben a környezetben azzal számol, hogy az idei második negyedévben 0,5 százalékkal csökken a brit hazai össztermék, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig egyaránt mindössze 0,4 százalékos növekedési ütemek várhatók.
Jóllehet e forgatókönyv technikailag nem jelentene recessziót - amely az általánosan elfogadott kritériumok szerint két egymást követő negyedéves GDP-visszaesés esetén következik be -, ahhoz azonban elég gyenge növekedést jelentene, hogy a brit jegybank a piac által vártnál sokkal hamarabb befejezze jelenlegi kamatemelési ciklusát. A cég ennek alapján már csak egy további 25 bázispontos jegybanki kamatemelésre számít az idén.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi alapkamat-rekordról, és az eddig végrehajtott négy kamatemeléssel 1,00 százalékra emelte irányadó kamatát.