Magyarország ráfordul a 2018. tavaszi parlamenti választások előtti agresszív kampányra, amely a várakozások szerint a kormányzó Fidesz és a hozzá hasonlóan jobboldali Jobbik harcát hozza majd - írja a Politico. Ha a baloldali és liberális ellenzék nem fog össze, akkor a meccs két nacionalista, bevándorlásellenes és jórészt oroszbarát párt közt dől el.

A két politikai erő ellentétes irányban mozog: miközben a Fidesz olyan stílust vett fel, amely a politikai szélsőségekre jellemző, a Jobbik minden erejével igyekszik a centrum felé, hogy kormányképes erővé váljon. Ezt a változást két idézettel támasztja alá a Politico cikke, amelyekből kiderült, hogy Magyarország etnikai sokszínűségét 2010-ben Vona Gábor Jobbik-elnök, míg 2017-ben Orbán Viktor miniszterelnök utasította el.

Kapcsolódó

Fidesz-recept

Orbán attól tartott a 2015-ös migrációs válság kezdete idején, hogy a jobboldal széléről érhetik támadások a súlyos helyzet miatt - árulta el a nyugati hírportálnak egy neve elhallgatását kérő, vezető Fidesz-politikus. Ezért aztán az Orbán-kormány kerítést épített Magyarország déli határán és visszautasította, hogy részt vegyen az európai menekültelosztási kvótarendszerben.

Politikailag ez bölcs döntés volt - véli az idézett politikus, minthogy kizárta a Jobbikot abból, hogy hasznot húzzon a bevándorlással kapcsolatos félelmekből. Más ügyekben nem jellemezhető szélsőjobboldali pártként a Fidesz - véli az informátor, aki szerint ez csupán egy sajátos kelet-közép-európai keverék.

Orbán igazgatja magát

A kormánypárt bírálói nem így látják. Nem veszítik szem előbbi Orbán Horthy Miklós kormányzót fényező megjegyzését (miszerint regnálásának első szakaszában rendkívül pozitív történelmi szerepet játszott), a Soros György magyar származású üzletember elleni állandó támadást (miszerint a bábokként mozgatja a független civil szervezeteket és médiát), illetve Trianon rendszerszemléletű emlegetését sem.

Orbán ahhoz igazítja politikai nézeteit, hogy miről gondolja, hogy a legnagyobb társadalmi támogatást hozhatja neki - idézi a nemzetközi portál Jeszenszky Géza történészt, az Antall-kormány külügyminiszterét. Ahogy Nyugat-ellenes, az európai szolidaritást visszautasító politikájával sok szavazót veszít középen, úgy keres a szélsőjobbról támogatókat helyettük.

Mennyire meggyőző

Eközben a Jobbik mostanában olyan általános kérdésekre koncentrál, mint a kormányzati korrupció vagy az európai bérek bevezetése. Ezzel kerüli az identitáspolitikát. Vona szerint pártja kis radikális pártból kormányképes politikai erővé vált, miközben a Fidesz extremista párttá vált, amely bármire képes a hatalom megtartása érdekében.

Úgy tűnik azonban, hogy a szavazókat még nem sikerült meggyőznie erről. Legalábbis ezt olvassa ki a közvélemény-kutatási adatokból Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője. Szerinte nincs bizonyítéka a Jobbik erősödésének, aminek az az oka, hogy még mindig az ideológiai identitása és politikai jövője körüli belső konfliktusokkal küzd. Ennek jele például, hogy a napokban egy jobbikos parlamenti képviselő azt javasolta, zárják ki a választásokból azokat, akiknek nincs általános iskolai végzettségük.

Sikeres agymosás

A Fidesz az állami média teljes és a privát kézben lévő sajtóorgánumok szinte teljes birtoklásával sikeresen formálta át a népesség többségének gondolkodását. Mindez jól látszik a független közvélemény-kutatásokban.

A Pew Research Center 38 országban végzett 2017-es felmérése azt mutatta, hogy a magyarok az iraki, szíriai és más menekültekben látják a biztonságukat fenyegető fő veszélyt, miközben 2015 nyarát leszámítva nemigen láttak ezekből az országokból érkező embereket.

Ezzel szemben Olaszországban, ahol tényleg sok a menekült, az Iszlám Állam terrorszerveztet nevezték meg a fő veszélyforrásként az emberek, a szintén nagyon sok bevándorlót fogadó Görögországban pedig a globális gazdaságot tarják a fő ellenségnek.

Nagyon nacionalisták

A Pew egyik további kutatása, amelyet egy évvel az előbbit megelőzően végeztek, arra a következtetésre jutott, hogy a magyarok nacionalistábbak, mint más európai ország lakói. Arra a kérdésre, hogy fontos-e Magyarországon születni ahhoz, hogy valaki igazán magyar legyen, 52 százalékuk válaszolt igennel.

Az olaszoknál és a lengyeleknél 42-42, a franciáknál 25, a németeknél 13 százalék volt ez az arány. Erre a kérdésre csak a görögök adtak a magyarokéhoz hasonlóan nagy arányban igen feleletet: a megkérdezettek fele szerint helyben kell születni ahhoz, hogy valaki igazán görög legyen.