A kelet-közép-európai országok azt tervezik, hogy egyesült erővel indulnak harcba az Európai Unió új, 315 milliárd eurós fejlesztési alapjából elnyerhető forrásokért. A négy visegrádi ország (V4) vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök Pozsonyban (a V4 soros elnökségét ellátó Szlovákia fővárosában) ülnek ma tárgyalóasztalhoz, hogy egyeztetett álláspontok képviselhessenek a forrás elosztásáról folytatott vitában - jelentette a Financial Times (FT).
A lap diplomatáktól és politikusoktól úgy értesült, hogy a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormány a négy ország unión belüli súlyánál nagyobb részt akar kihasítani az úgynevezett Juncker-csomagból. Az alap létrehozását Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte. A csomagban 21 milliárd euró uniós, illetve az Európai Fejlesztési Banktól származó forrást igyekeznek magántőkével együtt 315 milliárd euróra felduzzasztani.
Lennének ötleteik
Mivel a támogatás egyik célja a közös európai energiapolitika erősítése, a visegrádi négyek egyebek mellett azzal akarnak nyomulni, hogy az orosz gázfüggőséget csökkentő projektek végrehajtásához van szükségük pluszforrásokra. Közös érdekünk, hogy összefogjunk ezen a téren - idézi az FT Martin Povejsilt, Csehország állandó EU-nagykövetét. A V4 országai mellett másokat is bevonva jelentős erővel léphetünk fel a céljaink elérése érdekében - tette hozzá.
Már folytattunk előkészítő egyeztetéseket a lehetőségekről - fogalmazott Peter Javorcik, a szlovák kormány európai ügyi államtitkára. Világos, hogy a csomagon belül elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyeknek határokon átnyúló hatásuk van. Ez éppen olyasmi, amelyben a V4 jó ajánlatokkal élhet az EU-n belül.
Az FT szerint a kelet-közép-európai országok folyékonygáz-termilnálok építéséhez, a gázhálózataikat összekapcsolóló vezetékfektetéshez, tárolók kialakításához, az elektromos rendszereik további integrálásához kérhetnek forrásokat. Emellett közös autópálya- és vasútépítési projektekkel, az internethálózataikat összekötő kezdeményezésekkel "támadhatják" a Juncker-féle alapot.
Egyszer már sikerült
A visegrádi négyek politikai csoportja az elmúlt két és fél évtizedben lényegében politikai fórumként és kulturális együttműködési kezdeményezések katalizátoraként működött. Ez gyökeresen megváltozott októberen, amikor a csoport közös fellépéssel elérte, hogy az EU befolyásos államai kénytelenek legyenek engedményeket tenni nekik az unió közös klímapolitikájának kialakításában. A szén felhasználásában kaptak kedvezményeket, illetve támogatásokat vehetnek igénybe hőerőműveik korszerűsítéséhez.
Olyan volt ez a siker, mint amikor egy gyerek megtanul biciklizni. Sokáig próbálgatja, aztán egyszer csak sikerül - hozott hasonlatot Ivan Korcok, Szlovákia állandó EU-nagykövete. Most már meglehetősen magabiztosak a V4 politikusai: úgy látjuk, képesek vagyunk a siker esélyével beszállni az EU-n belüli csatározásokba.
Az októberi sikert értékelő diplomaták emlékeztetnek arra is, hogy V4-hez csatlakozott Románia és Bulgária is, ami tovább növelte a régiós országcsoport erejét. A kelet-közép-európai kormányok ki tudták használni zsarolási lehetőségüket, ugyanis az EU-tagállamainak konszenzusra kellett jutniuk a közös klímapolitikáról.