A magyar törvényhozók visszautasítják az EU és az USA figyelmeztetését. Magyarország: az alaptörvény módosításai uniós beavatkozásért kiáltanak. A magyar képviselők olyan alkotmánymódosításokat fogadtak el, amelyek veszélyeztethetik a demokratikus ellenőrzés rendszerét. Magyarország, szembeszállva az EU-val, alaptörvény-módosításokat fogadott el. Megszólalt a riadójelzés, miután Magyarország dacol a joggal. Magyarország kesztyűt dobott az EU-nak. Ezekkel a címekkel jelent meg a Wall Street Journal, a Human Rights Watch, a Washington Post, a Fox Business, a Financial Times és az European Voice portál tudósítása a tegnapi szavazásról.

Az Európai Uniónak határozott választ kell adnia a magyar parlamentben tegnap elfogadott alkotmánymódosításokra - követeli a Human Right Watch független nemzetközi jogvédő szervezet. Ezek a változtatások nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar kormány semmibe veszi a jog uralmának elvét - fejtegette Lydia Gall, a szervezet kelet-európai és balkáni ügyekért felelős elemzője. A kormány hajlama arra, hogy megkerülje az alkotmánybíróságot és a saját céljai alá rendelje az alkotmányt, világossá teszi, hogy összehangolt uniós válaszra van szükség.

Senkire sem hallgatnak

A magyar kormány nem hallgat sem az ország alkotmánybíróságára, sem Brüsszelre. Itt az ideje, hogy az EU keményebben lépjen fel, beleértve ebbe azt is, hogy komolyan megfontolja Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztését az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerint, amely lehetővé teszi ezt abban az esetben, ha egy tagország komolyan megsérti a közös európai alapértékeket.

A külföldi tudósítások ismertetik a változtatások legvitatottabb tételeit, az uniós és azon kívüli figyelmeztetéseket és a döntés után megjelent reakciókat. A Washington Postban megjelent AP-tudósítás alapján az amerikai olvasó azzal szembesülhet, hogy a Sándor-palota előtt éjszaka tüntető magyarok - már-már mintha egy diktatúrában élének - demokráciát követelnek. A Financial Times cikkéből kiderül, hogy Martonyi János külügyminiszter szerint a kormányt meglepték a heves külföldi reakciók. Egyhangú az a vélekedés a külföldi sajtóban, hogy Áder János, aki a kormányzó Fidesz alapítója és Orbán kormányfő jelöltje volt az államfői posztra, aláírja a tegnap elfogadott jogszabályt.

Kérdőre kell vonni!

Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője élesebben fogalmazta meg kifogásait, mint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, vagy Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács elnöke. Szerinte a változtatások egyenesen szembe mennek az Európai Unió alapértékeivel. Kollégája, a liberális frakciót vezető Guy Verhofstadt azt mondta, hogy az európai vezetőknek kérdőre kell vonniuk Orbán Viktort a csütörtök-pénteki uniós csúcsértekezleten.

Orbánt többször figyelmeztették azzal kapcsolatban, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért nem hagyhatja figyelmen kívül, nem sértheti meg annak alapértékeit - idézte a politikust az European Voice. Ismételten lehetőséget kapott rá, hogy változtasson a vitatott ügyekben, ám ahelyett, hogy kompromisszumokat keresett volna, a konfrontációt választotta.

A uniós vezetők ugyanakkor nem kommentálták Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését. Tavaly a jegybanktörvény vitája során az EU és az IMF is megfogalmazta aggályait az MNB függetlenségének csorbításával kapcsolatban. A jogszabályt megváltoztatták, de Matolcsy kinevezése újraélesztette azokat a vádakat, amelyek szerint Orbán igyekszik ellenőrzése alá vonni a magyar közintézményeket.