Az amerikai Republikánus Párt tíz elnökjelöltje próbálgatta egymás erejét, fogást keresett egymáson szerdai vitájukon. A szócsata heves volt, időnként dühös pengeváltásokkal színezve. A konzervatív irányultságú Washington Post kaotikusnak látta a médiaeseményt, a rendező CNBC rövid összefoglalója szerint néhány régi barát kesztyűt dobott egymásnak, egyesek, akiknek mutatniuk kéne valamit a jelöltek meglehetősen nagy tülekedésében, tovább veszítettek fényükből. (Képünkön balról jobbra Jeb Bush volt floridai kormányzó, Marco Rubio floridai szenátor, Donald Trump üzletember és Ben Carson volt idegsebész, a Republikánus Párt elnökjelöltjei láthatók, MTI/APl)

A népszerűségi verseny két első helyezettje, akik 20 százalék feletti támogatottságot mutatnak fel, az első pillanattól kezdve a többiek célkeresztjébe kerültek - derül ki a BBC tudósításából. Az ingatlanbizniszben meggazdagodott Dunald Trump milliárdosban és az afroamerikai Ben Carson nyugdíjas idegsebészben az a közös, hogy nem tagjai a pártelitnek, így nincs politikai vezetési tapasztalatuk.

Nem paródia(?)

John Kasich, Ohio állam kormányzója a fantázia szüleményének minősítette adóterveiket, és elszögezte, hogy szerinte nem lehet olyanra bízni az Egyesült Államok vezetését, akinek fogalma sincs arról, hogyan kell ezt a munkát elvégezni. Trump 10 ezer milliárd dolláros adócsökkentést ígér a költségvetési hiány növelése nélkül, amely mellett azzal érvel, hogy vállalati nyereségadó 15 százalékos, egységes kulcsára vonatkozó ötletét neves közgazdászok is támogatják.

Carson, aki az elmúlt napokban megelőzte az eddig kitartóan vezető Trumpot a közvélemény-kutatásokban, azt mondta, hogy a tízszázalékos egységes adókulcsra vonatkozó javaslatát a Biblia ihlette. Aki tízmilliárd dollárt keres egy évben, az egymilliárdot fizet, aki tíz dollárt, az egyet - fejtegette, hozzátéve, hogy az arányos adózás szerinte összhangban van a Biblia tanításaival.

Kasich bevándorlási javaslatai miatt is bírálta Trumpot. Ezek egyike hogy deportáljanak 11 millió semmiféle papírral nem rendelkező bevándorlót az Egyesült Államokból, a másik, hogy emeljenek falat az USA és Mexikó határára. A milliárdos visszautasította, hogy gazdasági programja az elnökválasztási kampányok képregényváltozata lenne.

Vége egy politikai barátságnak

A vita egyik kulcsmomentuma az volt, amikor Jeb Bush volt floridai kormányzó (képünkön a bal szélen) személyes támadást intézett egykori protezsálja, Marco Rubio floridai szenátor (képünkön balról a második) ellen. Arra biztatta fiatal kollégáját, hogy adja vissza washingtoni megbízatását, hogy minden idejét elnökjelölti kampányára fordíthassa. Rubio az elmúlt hónapokban a legtöbbet hiányzó szenátorok közé került, számos szavazást kihagyott, mert más dolga akadt - leginkább kampányeseményen volt.

A megtámadott azonban Bush ellen fordította megjegyzését. Szerinte egykori mentora rossz tanácsadókra hallgatva a hajánál fogva rángatta elő ezt az ügyet, és csak azért beszél az ő hiányzásairól, hogy elterelje a figyelmet halovány támogatottságáról az elnökjelöltek versenyében.

Beszólások

A vitatkozók nem spóroltak a beszólásokkal. Chris Christie, New Jersey kormányzója szerint a kormány ellopja a társadalombiztosítási befizetéseket. Trumpnak az a véleménye a fegyvertartás korlátozásáról, hogy a fegyvermentes övezetek a szociopaták lőterévé válnának. Ugyanakkor tagadta azt az erősen félreérthető megjegyzését, miszerint Rubio csupán Mark Zuckenberg Facebook-alapító személyes szenátora. (A megjegyzés olvasható a weboldalán.)

Carly Fiorina volt HP-vezér, az egyetlen hölgy induló úgy véli, hogy a demokraták esélyese, Hillary Clinton képmutató, mert programja "árt a nőknek". A másik jól szereplő demokrata induló Bernie Sanders is megkapta a magáét. Az egyik republikánus elnökjelölt szerint a Szovjetunióban töltötte a nászútját, és azóta sem tért vissza onnan.

A vitán a média is megkapta a magáét: Ted Cruz nagy tapsot kapott a nézőktől, amikor azzal vádolta a CNBC-t, hogy igyekszik összeugrasztani a vitapartnereket. Ennek a vitának az amerikai emberek jövőjéről kell szólnia, nem ketrecharcról van szó - fogalmazott. A republikánusok az elnökválasztási előcsatározások kezdete óta liberális elfogultsággal vádolják a médiát.

Két meccs

A republikánusok párhuzamosan két csatát vívnak egymással. Az egyik az elnökjelöltségért folyik, a másik azért, hogy ki álljon a párt radikális szárnyának élére. Az elsőben Jeb Bush, akit korábban sokan biztos befutónak tartottak, halvány szereplésével tovább rontott helyzetén, ami minden bizonnyal idegesíti azokat, akik pénzt adtak a kampányához.

Rubio azonban, akire az utóbbi időben mutogatnak egyre többen, az est nagy nyertese lett - véli Nick Bryant, a BBC szakírója. Bushnál még Christie is jobb elnökjelöltnek mutatkozott.

A másik csatatéren Ted Cruz szerepelt jól: sok radikális konzervatív fülében jól csenghetett a média elleni szenvedélyes kirohanása. Emellett sikert arathatott személyes története a családjáról. Eszerint apja, aki születése után előbb elhagyta édesanyját, később megtalálta az utat istenhez, és mintegy újjászületve visszatért hozzájuk.

Itt az ifjú titán

Marco Rubiót egyre többen tartják a várható demokrata elnökjelölt, Hillary Clinon legveszélyesebb ellenfelének. Szinte csak pozitívumai vannak: fiatal, kiválóan kommunikál, szereti a kamera, élete egy igazi amerikai sikersztori, kubai, azaz latin felmenőkkel rendelkezik és keveset bakizik. A negatívum: fiatal kora miatt (44 éves) tapasztalatlan. Ennyiben hasonlít Barack Obamára, aki szintén viszonylag kevés tapasztalattal lett az Egyesült Államok elnöke.

Annyira meggyőzően beszél, illetve olyan jó svádájú, hogy egy pikírt megjegyzés szerint ha megszólal, akkor a fiatalabb hölgyek elájulnak, az idősebb asszonyok elalélnak és a wc-k lehúzzák önmagukat.

Eddig kevesebb figyelmet kapott társainál és igaz, hogy a harmadik a népszerűségi versenyben, de messze lemaradva Trump és Carson mögött. Ugyanakkor az ő ideje most jöhet el, ugyanis kevesebb mint száz nap múlva már az előválasztásokon kell véleményt nyilvánítaniuk a republikánus híveknek, ami új helyzetet teremt. A közvélemény-kutatásokon tét nélkül kifejezhették elitellenességüket, ám az igazi szavazáson azt kell mérlegelniük, ki indulhat eséllyel az elnöki székért a demokraták versenyzőjével szemben.