Egyre élesebb a verseny a francia republikánus párt elnökjelölt-aspiránsai között. A párt kétfordulós előválasztáson dönt arról, ki lesz a jövő tavaszi elnökválasztáson a jelöltje, az első fordulót, amelyből ketten jutnak tovább, a hét végén tartják. Az esélyek az elmúlt napokban lényegesen változtak - derült ki a Bloomberg cikkéből.
Rettenetes feladat
A tét óriási: miután Francois Hollande az elmúlt fél évszázad legnépszerűtlenebb államfője, a baloldal várhatóan elvérzik a tavaszi elnökválasztás első fordulójában, így a konzervatív államfőjelölt kerül szembe Marine Le Pennel, a bevándorló és EU-ellenes, radikális jobboldali Nemzeti Front vezetőjével.
Akárki is lesz a következő francia elnök, kétségbeejtően nehéz feladat vár rá: az ország gazdaságának sokkterápiára van szüksége. A franciáknak olyan embert kell választaniuk, aki képes szembe nézni az európai átlagtól elmaradó gazdasági növekedéssel és a magas szinten beragadt munkanélküliséggel.
Ehhez járul, hogy az elmúlt két évben több mint 200 ember halt meg terrorakciókban Franciaországban, ami felszította a vallási ellentéteket és a francia nemzeti identitás újrafelfedezése felé fordította az embereket. Az új elnöknek a nemzetközi porondon szembe kell néznie a Brexittel és az USA új vezetésével.
Nagy menetelés lesz
Ha működik a francia politikai recept, amely szerint ha egy radikális és egy mérsékelt jelölt jut az elnökválasztás második fordulójába, akkor a mérsékelt bal- és jobboldal összefog a radikális versenytárssal szemben, akkor a republikánusok elnökjelöltje jó eséllyel Franciaország első emberévé válhat.
Addig azonban még sok víz folyik le a Szajnán. A konzervatívok házi versenye eddig a veterán Alain Juppe volt kormányfő, Bordeaux polgármestere és Nicolas Sarkozy korábbi köztársasági elnök között folyt, ám az elmúlt egy hét - vélhetően nem függetlenül Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmétől - változást hozott.
Három álláspont
A mérsékeltebb Juppe támogatottsága csökkent, Sarkozyé (képünkön balra) stagnált, míg Francois Fillon volt miniszterelnöké (képünkön jobbra) erősödött.
A 71 éves Juppe a "boldog francia identitás" híve, amelyet bárki elsajátíthat, míg a 61 éves Sarkozy tiltaná a muszlim nőknek a teljes testüket fedő fürdőruha viselését, mivel szerinte ezzel kikezdik a francia értékeket, továbbá elvárná a bevándorlóktól, hogy a gallokat tekintsék az ősüknek. Fillon a két álláspont közötti nézeteket vall.
Trump a téma
A jelöltek csütörtöki vitáján - ezen még heten vettek részt, de az említett három versenyzőn kívüli indulók lényegében esélytelenek - központi kérdéssé vált, mit jelent Trump elnökké választása. Juppe szerint Európának három kérdésben, a kereskedelem, a védelempolitika és a klímaügy területén kell sokkra felkészülnie. Sarkozy úgy véli, hogy a francia ipar és mezőgazdaság védelmére lesz szükség. Ne legyünk naivak! - fogalmazott.
Juppe a francia lakosság körében végzett felmérések szerint magasan vezet a versenyben, ám az elmúlt egy hétben jelentősen, hét százalékponttal esett a támogatottsága. Sarkozy a republikánus törzsközönség kedvence, ám az előválasztási részhajrában feljött a kettejük között lavírozó Fillon.
Az elmúlt hónapok kétszereplős versenye így háromszereplőssé vált. Hogy ki lesz ez a kettő, aki továbbjut a második fordulóba, azt nem merik megtippelni a közvélemény-kutatók. Nem csoda, látva az óriási kudarcot, amelyet az USA elnökválasztásán elszenvedtek.