A kínai vámszolgálat pénteken közzétett adatai szerint az export dollárban számított értéke éves összehasonlításban 2,7 százalékkal csökkent, az importé viszont 14,4 százalékkal nőtt márciusban.
Elemzők az export 10 százalékos növekedését várták az előző havi 44,5 százalékos emelkedés után, az import esetében pedig ugyancsak 10,0 százalékra számítottak a februári 6,3 százalék után.
A kínai külkereskedelmi mérleg 4,98 milliárd dolláros hiánnyal zárt márciusban, míg elemzők 27,21 milliárd dolláros többletre számítottak a februári 33,75 milliárdos szufficit után. Szezonális okok miatt az év elején elő-elő szokott fordulni, hogy deficit alakul ki a mérlegben.
Az idei első negyedévben Kína exportja 14,1 százalékkal, importja pedig 18,9 százalékkal bővült éves összevetésben.
Érzékeny téma
A politikailag is különösen érzékeny amerikai relációban Kína exporttöbblete 15,4 milliárd dollár volt, csökkent a februári 20,96 milliárd és a januári 21,89 milliárd dollárhoz képest. Az év első három hónapjában 58,25 milliárd dolláros többletet halmozott fel Kína az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben, ez éves összevetésben 19,4 százalékos emelkedés. Az Egyesült Államokba irányuló kínai export 14,8 százalékkal, míg az onnan érkező import 8,9 százalékkal bővült tavaly január-márciushoz képest.
Egyes elemzők számítottak arra, hogy márciusban csökken a kínai export dollárban számított értéke a szokatlanul erős évkezdet után, mivel az idén február közepére eső holdújévi ünnepségek előtt a vállalatok gyorsított ütemben teljesítették a megrendeléseket. Ez a forgatókönyv így mit sem változtatott azon az álláspontjukon, hogy a globális kereslet erős maradt.
A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit. Ugyanakkor a kínai fizetőeszköz erősödése elkezdte aláásni a kínai exportőrök versenyképességét. A jüan tavaly 6,6 százalékkal, az idei első negyedévben pedig nagyjából még 3,7 százalékkal erősödött a dollárhoz képest.
Jüanban számolva az export értéke 7,4 százalékkal, az importé pedig 11,7 százalékkal nőtt márciusban éves összevetésben, a februárban mért 36,2 százalékos bővülés, illetve 0,2 százalékos csökkenés után. A februári 224,9 milliárd jüan aktívum után 326,1 milliárd jüanos többlet keletkezett a kereskedelmi mérlegben.
Az Egyesült Államokkal kirobbant vita kiéleződése fenyegetést jelent a kínai külkereskedelem számára mivel a kínai export hozzávetőleg egyharmadát érintheti a büntetővámok kivetése. Bár március 23-án még csak az acél- és alumíniumtermékek amerikai importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatok léptek hatályba, megegyezés hiányában heteken belül több tízmilliárd dollár értékű árut sújthat pótvámokkal az Egyesült Államok a szellemi tulajdonjogok megsértésére és technológiai transzferek kikényszerítésére hivatkozva.
Nem hagyják szó nélkül
Kína arányos válaszlépéseket ígért. Az Egyesült Államok és a Kína közötti áruforgalomban csak tavaly 375 milliárd dollár volt a hiány az amerikai fél rovására. Washington egyebek között azt követeli Pekingtől, hogy azonnal csökkentse legalább 100 milliárd dollárral a többletét.
A Nomura elemzői szerint a kínai export növekedési üteme lassulni fog a jüan felértékelődésének és a kereskedelmi feszültségek éleződésének hatására, de a világgazdaság erős növekedési kilátásai némi mozgásteret biztosítanak. Az import viszont ellenállóbb lehet, mivel a belső kereslet elég erős bármilyen kereskedelmi sokkhatás kivédésére, ráadásul a kínai kormányzat ígéretet is tett a behozatal fokozására.
Képünk forrása: Shutterstock