Az euró több mint 14 éve először a paritásra gyengülhet a dollárral szemben 2017-ben - véli a Financial Timesnak (FT) nyilatkozó közgazdászok többsége. A 28 megkérdezett szakember több mint kétharmada osztja ezt a véleményt, amely főként arra alapul, hogy az amerikai Fed emeli alapkamatát, miközben az Európai Központi Bank (ECB) folytatja a laza monetáris politikát.

Csak semmi pánik!

Kapcsolódó

A szakértők nyugodtabb évre számítanak 2017-ben, mint amilyen a Brexitről döntő brit népszavazással és a Donald Trump amerikai elnökké választásával színezett 2016 volt. Ugyanakkor aggasztják őket a megválasztott elnök kiszámíthatatlan lépései, illetve az a lehetőség, hogy a Franciaország EU-tagságáról népszavazást tervevező Marine Le Pent francia állafővé választják.

Az év utolsó napjaiban az 1,05 dollár/eurós árfolyam körül kereskedtek a világ két vezető valutájával. Ez már nincs messze a 2002. decemberi 1-es szinttől (akkor vezették be az euróbankjegyeket és -érméket), de jóval elmarad a 1,5979-es csúcstól, amelyen 2008-ban forgott az euró. Az elmúlt egy évben négy százalékkal gyengült a közös európai valuta amerikai társával szemben.

Hol ez, hol az

Miközben egyes eurótagországok, például Olaszország gazdaságának irányítói örülnek az euró gyengülésének, mivel az segíti országuk exportját, a német betétesek, akik eddig csak az alacsony kamatok miatt bosszankodtak, most eurómegtakarításaik értékvesztése miatt is aggódhatnak.

Az USA és az eurózóna 2017-ben ellentétes útra léphet. Az új amerikai adminisztráció Trump választási ígéretéhez híven nagy infrastruktúra-fejlesztési projekteket indíthat, miközben a közös európai valutát használó országok továbbra is az ECB monetáris enyhítésétől várhatják gazdaságaik élénkülését.

Az FT-nek nyilatkozó közgazdászok többsége legalább két Fed-kamatelemést vár 2017-ben a néhány héttel ezelőtti 25 bázispontos szigorítás után. Ez erősítheti a dollárt, ami rossz hír azoknak a feltörekvő országoknak, amelyek jelentős dolláradósságokat görgetnek maguk előtt.

Emelkedő

Az elemzők előrejelzéseinek átlaga szerint az eurózóna GDP-je 1,47 százalékkal bővülhet 2017-ben 1,26 százalékos infláció mellett. Túlnyomó többségük egyetért abban, hogy folyamatos kilábalást tapasztalhatunk majd az év során. Ez főként a viszonylag gyenge eurónak, az ECB laza monetáris politikájának és a költségvetési szigorítások hiányának lesz köszönhető.

A növekedési kockázatok között első helyen az olasz bankrendszer súlyos bajai állnak, ám a szakértők többsége ezek közé sorolja azt a lehetőséget is, hogy Nagy-Britannia az EU és a szigetország éles szakítása, a kemény Brexit mellett dönt. Csak a szakértők 14 százaléka számít puha Brexitre. Trump tudatosan vállalat kiszámíthatatlansága és Le Pen hatalomra kerülése természetesen szintén keresztbe tehet a bővülésne.