A brit legfelsőbb bíróság kedden hozza nyilvánosságra döntését a brexittel kapcsolatos első perben, ám a Bloombergnek nyilatkozó szakértők úgy vélik, hogy a pereskedésben ezzel még a kezdet végénél sem vagyunk. Más szóval számos további eljárás várható, amely vitatja Nagy-Britannia uniós kilépésének valamelyik részletét.

Következménye lesz

A kormány arra számít, hogy az első meccset elveszti. A pert magánszemélyek indították ellene azt kérve a bíróságtól, hogy mondja ki: Nagy-Britanniának egy erre vonatkozó törvény alapján kell elindítania az európai alapszerződés 50. cikkelyének megfelelő kilépési eljárást. Más szóval a kormánynak parlamenti hozzájárulást kell kérnie ehhez.

Első fokon a pereskedők nyertek, mire válaszul a kormány fellebbezett. Az ügybe beavatkozóként bekapcsolódott a skót és az észak-ír kormány is, amelyek úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság tagállamaiként az ő törvényhozásaikat is meg kell kérdezni ebben az ügyben. Ha a legfelsőbb bíróság a parlamenti részvétel mellett dönt, az megkönnyíti a brexit ellenfeleinek, hogy felvizezzék a kormány javaslatait.

Csak most kezdődik

Három keresetet már bejelentettek, sőt lehet, hogy már el is indítottak a bíróságon. Ezek mindegyike a kilépés egy-egy részletével foglalkozik. Az egyiket az Article 127 Campaign csoport indította, amelynek két vezetője Peter Wilding és Adrian Yalland. Bár a népszavazáson ellentétes oldalon álltak, mindketten a szabadpiac hívei.

A jogi eljárásban azt szeretnék kimondatni a bírósággal, hogy a függetlenségi népszavazás nem vonatkozott Nagy-Britannia egységes piaci tagságáról. Ebben a perben az első felsőbb bírósági meghallgatás február 3-án lesz.

Nonszensz, amikor Theresa May miniszterelnök arról beszél, hogy a szavazók tudták, hogy az uniós kilépéssel az egységes piac elhagyása mellé teszik az X-et - mondja Yalland. Jogi szakértők szerint viszont nehéz lesz bizonyítani, hogy az uniós és az egységes piaci tagság két külön dolog.

Ki lehet-e szállni?

Egy adójogásznak sikerült összegyűjtenie 70 ezer fontot (26 millió forint) egy másik perhez. Ez azt firtatja, hogy visszaléphet-e egy ország az európai alapszerződéstől - ha egyszer már törvénybe iktatta - az EU többi 27 tagállamának hozzájárulása nélkül.

A szerződés kiköti, hogy minden aláírója előmozdítja az integráció erősítését, így az az állam, amely visszalép ettől, megszegheti a megállapodásnak ezt a részét, aminek következményei lehetnek. Az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet firtatja a kereset.

Az ügy pikantériája, hogy dublini jogászok arra kérik az ír legfelsőbb bíróságot, hogy utalja az ügyet az Európai Bírósághoz, miközben a londoni kormány egyik legfőbb törekvése, hogy kivonja Nagy-Britanniát e testület joghatósága alól.

Sok kicsi per

Perek egész özönét indíthatja el, ha a londoni kormány a régi, az uniós csatlakozást megelőző jogi helyzet visszaállítása mellett dönt. Ez esetben a közös szabályozás alá eső kérdések sora borulhat fel, kezdve az állampolgári jogoktól a tulajdonhoz, a tartózkodáshoz fűződő jogokon át a családdal és a munkavállalással kapcsolatos jogokig.

Hogy az ebből fakadó eljárásoknak mi lehet a vége, az a kormány intézkedéseitől függ - hangsúlyozza Jeff King londoni jogászprofesszor. Ha a kormány veszít, akkor fellebbezések sorozata kezdődhet. Mindez várhatóan nem fékezi le a brexit folyamatát, de közelebb fogja vinni az emberek mindennapi életéhez.