A pénzpiacok nem túl pontosan "vették le" az utóbbi időben, milyen kockázatot jelentenek az európai választások. A 2017. tavaszi francia elnökválasztás előtt a radikális jobboldal jó esélyeit látva pánikban voltak, pedig simán nyert a centrista Emmanuel Macron, míg az őszi németországi szavazást átaludták, pedig Angela Merkel kancellár pártjának gyengülése politikai bizonytalanságot hozott Németországban.

A legtöbb szakértő és befektető nem igazán törődik a március 4-ei olaszországi parlamenti választással, ám a kényelmeskedésnek nagy ára lehet - figyelmeztet Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) uniós ügyekkel foglalkozó publicistája. A konszenzus szerint a szavazás patthelyzetet eredményez a parlamentben, így az államfő nem tehet mást, mint hogy újra kormányalakítási megbízást ad Paolo Gentiloni miniszterelnöknek.

Kapcsolódó

Harmadik lehetőség

Münchau nem zárja ki ezt a végeredmény, ám nem fogadna rá. A második lehetőség, hogy a veterán Silvio Berlusconi jobboldali pártszövetsége (Hajrá Olaszország, Északi Liga, Olasz Testvérek) nyer, ám van egy harmadik forgatókönyv is. Eszerint összeáll a baloldali elitellenes Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga.

A közvélemény-kutatások szerint kettejüknek együtt sincs meg a kormányalakításhoz szükséges 50 százalékos többségük, ám az olasz felmérések hagyományosan alulbecslik a populista pártok támogatottságát. Az olasz választási rendszer bonyolult: a parlamenti helyek bő harmadát osztják ki egyéni választókerületi eredmények arányában, a maradékot a pártokra leadott szavazatok alapján foglalják el. Így a százalékos eredményt nehéz lefordítani képviselői mandátumokra.

Hogyan nézne ki?

A különös bal-jobb populista összefogás akkor jöhet össze, ha tovább romlik Berlusconi viszonya Matteo Salvinival, a Liga vezetőjével. Összeveszhetnek például azon, hogy ha győznek, akkor ki legyen a miniszterelnök. A választási matematika szerint a Liga sok egyéni mandátumot hozhatnak az északi választói körzetekből, míg az Öt Csillag a déliekből.

Ezen túl kicsit bonyolultabb a képlet, de azért kijöhet a kormányzási matek. A két párt populizmusa eltér: a Liga hagyományosan az északi olasz tartományok függetlenségével kampányol, az Öt Csillag a középosztály lázadása a politikai elittel szemben. Ugyanakkor mindkét párt euroszkeptikus - ha nem is egyforma hévvel -, javítani akarja az olasz-orosz viszonyt, támogatják a kiterjedt adócsökkentéseket. Alig van különbség választási programjuk között.

Orbán és Trump a példakép

Az Északi Ligát vezető Matteo Salvini Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét és Donald Trumpot, az USA elnökét jelölte meg fő példaképeinek egyik interjújában. Az utóbbitól a vámok emelését venné át azzal az indokkal, hogy így védené az olasz munkahelyeket, a magyar vezetőt azért magasztalta, mert falat emelt Európa szívében a bevándorlók feltartóztatására és országa határai mellett bankjait és valutáját is védi. Salvini az Oroszországgal szemben ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett uniós szankciók visszavonását akarja, mondván: az hatmilliárd euró kárt okozott és több ezer munkahely elvesztéséhez vezetett.

Szívroham

Az FT publicistája szerint egy Liga/Öt Csillag szövetség kollektív szívrohamot okozna a befektetőknek. Ahogy az lenni szokott, az elbizakodottság pánikba csapna át. Ugyanakkor valóság azért nem lenne ennyire szörnyű, mert mindkét párt visszafogta magát az euró ostorozásában. Az Öt Csillag immáron nem akar népszavazást az ország eurózóna-tagságáról.

Ezzel egyidejűleg egyikük sem kötelezte el magát amellett, hogy betartja a közös európai valutát használó országokra vonatkozó kemény szabályokat, leginkább a hiánycélokat.

Ami komolyabb aggodalomra adhat okot az az, hogy ez utóbbit a többi pártról is elmondhatjuk. Matteo Renzi a mérsékelt baloldal vezetője állandóan panaszkodik az eurózóna-tagok költségvetésének uniós áttekintésére (fiscal compact), Berlusconi nem titkolja, hogy le fogja sajnálni az költségvetési megkötéseket, ha azok ellentétbe kerülnek adócsökkentési intézkedéseivel.

Így nézhet ki

Az EU oldaláról nézve nem sok különbség lesz aközött, ha egy tradicionális bal- vagy jobbközép kormány alakul, vagy összejön az Öt Csillag és a Liga különleges társulása. A választáson induló pártok közül egyik sem ígér reformokat.

A kampányban nincs szó az olasz gazdaság alacsony termelékenységéről és az alacsony foglalkoztatási rátáról. Egyik párt sem ígéri, hogy rendbe teszi a továbbra is gyenge lábon álló bankokat, annak ellenére, hogy a pénzügyi rendszer gyengélkedése tíz éve fékezi az gazdasági növekedést.

Olaszországban is érvényül ugyan az európai gazdaság fellendülése, ám jóval gyengébben, mint az eurózóna más országaiban. A magas államadósság és a szükséges reformokról folyó vita teljes hiánya nem ad okot a befektetők nyugodtságára - véli Münchau. Ez pedig nagyobb gond, mint az Öt Csillag és a Liga esetleges közös kormányzása.

A fotó forrása: Pixabay.