Miközben az OPEC olajügyi miniszterei azt mondták a héten a CNBC-nek, hogy az olaj ára nem fog hordónként 80 dollár fölé emelkedni és a világ két legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia és Oroszország esküszik, hogy képes exportjának növelésével útját állni a drágulásnak, Amrita Sen, az Energy Aspects tanácsadó cég vezető elemzője úgy véli, könnyen tévedhetnek. Véleményét azzal támasztja alá, hogy több olajtermelő országban bajok lehetnek.

Venezuela, Irán

Sen elsőként a gazdasági csődben lévő Venezuelát említi. Ha tovább esik az ottani kitermelés és ez párosul azzal, hogy az Irán ellen újra életbe lépő amerikai szankciók miatt a perzsa ország kivitele is visszaesik, akkor gyorsan gyorsan közel kerülhet egymáshoz a világpiaci kínálat és a kereslet.

Az Energy Aspects várakozása szerint az Iránnal szemben novemberben élesedő szankciók miatt napi 3,7-3,8 millió hordóról az év végére 2,2-2,4 millióra eshet az ország kitermelése. A szakértő szerint már az augusztus elején életbe lépett első szankciók is visszavetették az ország olajiparát. Összességében a 2017-es szinthez képest napi 1,5-1,7 millió hordós csökkenés várható.

Líbia, Nigéria, Irak

Líbia és Nigéria jó ideje instabil szereplői a világ olajpiacának, és ez a közeljövőben sem változik - hívja fel a figyelmet az elemző. Líbiában további olajmezőkön állíthatják le a kitermelést, Irakban pedig az újra fellángoló lázongások kiüthetik a termelésből az ország leggazdagabb, déli olajlelőhelyeit. Az irakiak júliusban kezdtek tüntetni a magas munkanélküliség, az hőhullám idején jelentkező áramkimaradások, a durva környezetszennyezés és mocskos ivóvíz miatt.

Bászrában, az ország olajban leggazdagabb vidékén szegénységben élnek az emberek, amit immáron nehezen viselnek. A demonstrációknak legalább nyolc halálos áldozatuk volt és tovább lassították a májusi választások óta húzódó kormányalakítási kísérleteket.

Szaúd-Arábia, az OPEC de facto vezetője és Oroszország hangsúlyozta, hogy például az előre látható iráni exportkiesést pótolják, ám a szakértő úgy látja, hogy az olajkartell, amely napi 300 ezer hordóval növelte kitermelését, aligha lenne képes rátenni erre még egy lapáttal. Oroszország szintén elérkezett kitermelése növelésének határához. Más szóval nincs olyan tartalékkapacitás, amelyre alapozva a borítékolható exportkiesést pótolni lehetne a világpiacon.

Mi lesz?

Ennek alapján Sen azt jósolja, hogy november táján a piaci szereplők feszes keresleti és kínálati viszonyokkal fogják szembe találni magukat a fizikai olajpiacon, azaz spekuláció nélkül is áremelkedési nyomás alakulhat ki. Ennek eredményeként a fekete arany hordójáért 90 dollárt vagy annál is többet is elkérhetnek az eladók.

A napokban az észak-amerikai WTI ára 70 dollár/hordó közelében járt, a londoni Brenté 77 dollár fölött tanyázott. Ez azt jelenti, hogy ha bejönnek a fenti jóslatok, akkor az üzemanyagok árát is megdobhatja az olaj drágulása az ősz második felében.

A fotó forrása: Pixabay.