Az orosz pénzügyminisztérium szerdán azt közölte, hogy Oroszország 1992-ben 2,5 milliárd dollárt ajánlott fel Kínának atomerőmű építésére. A 2009-ben átadott atomerőmű létrehozásához a kínai fél 1,3 milliárd dollárt használt fel orosz forrásból, az építkezéshez szükséges többi pénzt maga teremtette elő.
A felhasznált hitelrészletet 2010-ben kezdte el Kína törleszteni fogyasztási cikkek szállításával. Nem sokkal később azonban az orosz fél jelezte, hogy ez a konstrukció nem felel meg Moszkva pénzügyi érdekeinek. Ezen kívül lényegesen javultak az ázsiai ország pénzügyi lehetőségei is, ezért már 2010-ben a két állam átírta az adósságrendezésről szóló megállapodást úgy, hogy Peking áttér az adósság dollárban történő kifizetésére. Kína azóta időben folyósította adósságát, amit eredetileg 2022 júniusáig kellett volna rendeznie. Egy, a napokban Kína és Oroszország között Vlagyimir Putyin államfő pekingi útja során létrejött megállapodás azonban lehetővé tette a fennmaradó adósság egy összegben történő rendezését, amivel Peking élt is: szerdán átutalta a fennmaradó 624,3 millió dollár adósságát.
Az orosz pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint az átutalt összeget a költségvetés hiányának csökkentésére fordítják. "A kormány belföldi hitelfelvétele ezzel az összeggel csökken, vagy ennyivel kevesebbet vesznek ki az orosz tartalékalapból". Alekszej Lavrov pénzügyminiszter-helyettes kedden arról beszélt, hogy a tervezettnél kisebb költségvetési bevétel miatt további mintegy 300 milliárd rubelt (1 rubel=4,46 forint) kell kivonni a tartalékalapból, ahol az év végéig már csak 900 milliárd rubelnyi forrás marad az év eleji 3,6 ezer milliárd rubellel szemben.