Ha a január 25-ei parlamenti választások után felálló új görög kormány úgy döntene, hogy kilépteti Görögországot az eurózónából, az pusztító zűrzavart idézne elő a pénzügyi piacokon, súlyosabb összeomláshoz vezetne, mint amilyet a világ a Lehman Brothers 2008 szeptemberi csődje után átélt - vélik vezető amerikai közgazdász professzorok. Az amerikai bank bedőlése után hónapokra lefagytak a hitelpiacok.

A görögök kilépése (Grexit) után a befektetők és a betétesek megrohannák a helyi bankokat a pénzükért, és hasonló folyamat játszódna le a tőzsdén is. Válaszul a kormány kénytelen lenne keményen korlátozni a tőkemozgásokat - fejtegette az American Economic Associaton szakmai szövetség éves fórumán a MarketWatch tudósítása szerint Barry Eichengreen, a Berkeley gazdaságtörténésze. A Grexitet követő összeomlás ráadásul tovaterjedne az eurózóna számos más országára is, ugyanis a befektetők arra kezdenének spekulálni, hogy melyik ország lesz a következő eldőlő dominó.

Lehman-csőd a négyzeten

Eichengreen ezzel az európai közgazdászok és politikusok jó részének véleményével éppen ellenkező forgatókönyvet vázol fel. Német források például azzal számolnak, hogy a görögök kilépése nem okozna olyan átfogó válságot az eurózónában, mint amilyenhez három évvel ezelőtt vezetett. Úgy vélik, hogy a görög gazdaság is jobb állapotban van most, mint akkor, a portugál és ír krízist pedig sikerült legyűrni.

Az amerikai közgazdász viszont úgy fogalmaz, hogy ha egy mondatban kellene összegeznie véleményét, akkor azt mondaná, hogy vegyük a Lehman csődje utáni katasztrofális helyzetet, majd emeljük ezt négyzetre. Ezt hozná a Grexit. Várakozása szerint az európai politikusok nem lesznek olyan "merészek", hogy ezt megkockáztatnák. Ehelyett nyelnek egy nagyot, és kicsengetik az árát annak, hogy bent tartsák a görögöket az övezetben. Drága lesz, de olcsóbb, mintha az alternatívát, az utánam az özönvizet választanák.

Áfacsökkentést, de izibe!

A négy ismert közgazdász professzor részvételével zajló fórum résztvevői a görög válságtól függetlenül is meglehetősen pesszimistán látják az európrojektet. Jeffrey Frankel, a Harvard Egyetem tanára felhívta a figyelmet arra, hogy a befektetők az elmúlt években, amikor az adósságválság alább hagyott, visszaépítették európai pozícióikat. Így most idegesen figyelhetik, mi lesz. Elkezdhetik menekíteni a pénzüket, ami az égbe lökheti a gyengébb eurótagországot kötvényhozamait, miközben az erősebbek állampapírjainak hozama eshet.

Kenneth Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdásza egyszerűen "történelmi katasztrófának" minősítette az euró bevezetését. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne szétbontani az eurózónát - teszi hozzá. Martin Feldstein, a közös európai valuta régi bírálója úgy látja: elbukott a kísérlet arra, hogy az övezet gazdaságát visszatereljék az egészséges növekedés pályájára.

Folyik a vita arról, hogy mit kellene tenni ennek érdekében. Az egyik ötlet az Európai Központi Bank (ECB) kiterjedt monetáris enyhítésének beindítása. Ez Feldstein szerint nem ígér sikert. (Hasonlóan vélekedett a Financial Timesnak nyilatkozó több mint két tucat szakértő - a szerk.) A professzor azt javasolja, hogy az eurózóna minden egyes kormánya a gazdaság fellendítését szem előtt tartva módosítsa országa adórendszerét, ezen belül a következő öt évre csökkentsék az áfát, ami fellendíthetné a fogyasztást.