A 2014-től több lépésben bevezetett nyugati korlátozó intézkedések Oroszország ellen jelentősen lassították, hátráltatták az orosz haderő modernizációját - írta Rácz András történész, a Berlinben működő Német Külpolitikai Társaság (DGAP) külsős munkatársa a 444.hu-n megjelent írásában.

Egyes fegyverrendszer-projekteket törölni kellett, mások jelentős késéseket szenvedtek, részben technológiai okokból, részben azért, mert a megnövekedett költségeket a szankciók és az alacsony olajárak által meggyengített orosz gazdaság egyre kevésbé tudta fedezni. A folyamatban lévő hadműveleteket a szankciók természetesen nem állítják meg, de jelentősen növelik azok költségét Moszkva számára. .

Nem jött be az "ócó" kínai

A nyugati eszközök kínai megfelelőkkel való helyettesítése nem vált be például a flottánál. 2014 után több orosz hajóosztály építését le kellett állítani, vagy át kellett ütemezni, mert az eredetileg beépíteni tervezett nyugati hajómotorok (többek között a német MAN és a finn Wärtsila termékei) már nem álltak rendelkezésre. Mivel orosz gyártókapacitás nem állt rendelkezésre, egyéb megoldás híján megpróbálták a hiányzó motorokat kínai gyártmányokkal helyettesíteni.

A kínai motorok, amiket vettek ugyan nyugati licenc alapján készültek, de eredetileg polgári hajókba szánták, így sem teljesítményben, sem rugalmasságban nem érték el a hadihajók számára szükséges szintet, és a fogyasztásuk is magasabb volt.

Nem készült el a szuper repülőgép

A nyugati technológiától való elszigeteltség kulcsszerepet játszott abban, hogy az ötödik generációsnak szánt Szuhoj–57-es vadászrepülőgépből alig néhány példány készült. A típusból az ukrajnai háború előtti tervek szerint 2015–2016-tól kezdve 60 darabot vásárolt volna az orosz légierő. A projekt azonban akkora csúszásba került – jelentős részben a szankciók miatt –, hogy 2022 májusáig mindössze tíz kísérleti és hat  sorozatgyártású Szu–57-es épült, ráadásul ezek közül egy már össze is tört.

Igaznak bizonyult az az ukrán értesülés is, hogy az orosz harckocsikat gyártó Uralvagonzavod üzemben és a Cseljabinszki Traktorgyárban felfüggesztették a termelést, mert egyrészt kifogytak a kulcsfontosságú importált alkatrészekből (francia célzóberendezések és japán optikai eszközök), másrészt a szankciók miatt pénzügyi gondjaik is támadtak.

Hiányzik a német motor

Az, hogy a német ZF gyár kivonult az orosz piacról, azt eredményezte, hogy a KAMAZ teherautógyár kénytelen volt leállítani számos járműtípus gyártását, ezek ugyanis ZF sebességváltót használtak. A probléma érinti azt a KAMAZ 6560 jelzésű katonai platformot, amelyre többek között a Pancir önjáró légvédelmi rendszer is épül, és megszűnik a 65225 mintájú, nehéz harckocsiszállító teherautó gyártása is.

Az egyik legfontosabb különbség a 2014–2022 közötti időszak szankcióihoz képest, hogy idén februártól a háború miatt Oroszország hivatalosan nem férhet hozzá semmilyen nyugati elektronikához, ideértve Japánt és a világ legjelentősebb mikrocsipgyártóját, Tajvant is. Márpedig számos modern orosz fegyverrendszer tartalmaz ilyen importált elektronikai eszközöket és alkatrészeket, amelyeket Oroszország nem tud saját bázison gyártani - írta Rácz András történész.