A diplomáciai tárca vezetője a kiépülő amerikai hadászati ballisztikus rakétavédelmi rendszerre utalva hozzátette, hogy erre a moszkvai vezetés csak abban az esetben hajlandó, ha nemcsak a nukleáris támadófegyverek számát, hanem az összes olyan tényezőt figyelembe veszik, amelyek befolyásolják a stratégiai egyensúlyt - írja az MTI.

"Az utóbbi időben jelentősen felélénkültek az arra irányuló erőfeszítések, hogy a nukleáris fegyverekről való lemondásra kényszerítsék az atomhatalmakat. Teljesen világos, hogy ennek még nem jött el az ideje" - mondta Lavrov.

Megfogalmazása szerint az orosz-amerikai kapcsolatokat az új washingtoni kormány megalakításának időszakában "a szünet és várakozás" jellemzi.

A miniszter hangoztatta, hogy a moszkvai kormány nem avatkozik be más államok belügyeibe a választások előkészítésének és lebonyolításának idején sem. Légből kapottnak nevezte azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint Oroszország befolyásolja a francia és a német választási folyamatot. (Atommal válaszol Trump beiktatására Kína.)

Közölte, hogy egy nemzetközi kiberbiztonsági szerződés kidolgozását szorgalmazzák, amely magában foglalná a hackertámadások elleni küzdelmet. A kibertérbeli magatartást szabályozó, az ENSZ-ben köröztetett dokumentum tervezetét Oroszország mások mellett a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamaival együtt dolgozta ki.

Lavrov kijelentette, hogy sem Donald Trump amerikai elnököt, sem Marine Le Pent, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front elnökjelöltjét nem tartja "marginálisnak" vagy "populistának", már csak azért sem, mert mindketten teljes mértékben "illeszkednek azokhoz az elvekhez, amelyeken az amerikai és a francia állam működésének alapjai nyugszanak". Mint mondta, inkább "realista és antiglobalista" politikusoknak nevezné őket.

Az ukrajnai rendezés esélyeiről szólva úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem körvonalazódnak a második minszki megállapodás végrehajtásának kilátásai. Álláspontja szerint ez azzal magyarázható, hogy az ukrán vezetésből hiányzik a politikai akarat és Kijevnek nincs reális képe az ország jövőjéről, mert a megoldást nem "a nemzeti egyetértést és felvirágzást célzó pragmatikus érdekek", hanem "külső szponzorok" útmutatása alapján próbálja megtalálni.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Montenegró a NATO-csatalakozás mellett döntött. Véleménye szerint nem világos, hogy "milyen előnye származik ettől" a szövetség vagy a nyugat-balkáni ország biztonságának.