A kelet-közép-európai államok a gazdasági ciklus más szakaszában tartanak, mint a globális feltörekvő piacok, s ez a legfőbb oka annak, hogy a globális lassulás miért nem hat egyenlő mértékben a két csoportra - véli Juraj Kotian, az elemzés társszerzője. Míg a 2010-2015 közti időszakban a globális feltörekvő piacok a magas nyersanyagárak és a hitelbővülés miatt rendkívül komoly növekedésnek örülhettek, Kelet-Közép-Európában ezzel szemben a gazdasági növekedés viszonylag visszafogott maradt, ugyanis a térség államai az egyensúlytalansági helyzetüket próbálták megoldani.

Mivel a kelet-közép-európai gazdaságok várhatóan továbbra is a potenciális növekedési ütemük alatt teljesíthetnek az idén vagy 2017-ben, a térség gazdaságai számára a ciklus csúcspontja még mindig távol van. Emiatt kevésbé hajlamosak arra, hogy a 2009-es recesszióhoz hasonló ciklikus visszaesés érzékenyen érintse őket. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacok - így például a BRIC-országok - az elmúlt években a potenciális növekedésüket meghaladó mértékben bővültek, amihez magas beruházási hányad társult (jelenleg a GDP 53 százaléka, szemben Kelet-Közép-Európa 21 százalékával).

Az elemzés öt érve:

  • A pénzügyi ciklus pillanatnyi fázisa

A kelet-közép-európai gazdaságok hitelezésmentesen álltak talpra. Az elsősorban a jó minőségű hitelállomány bővülésének köszönhető hitelnövekedés és a mérlegtisztítás azt jelzi, hogy a nem fizető hitelek állománya stabil marad a kelet-közép-európai régióban, sőt, akár csökkenhet is. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacoknak az elmúlt öt évben tapasztalt erőteljes hitelbővülést követően a hitelminőség visszaesésével kellhet szembenézniük.

  • Alacsony nyersanyagárak

A jelentős nettó olajimportőrnek számító Kelet-Közép-Európa is profitál a nyersanyagárak meredek eséséből. A kínálati oldalon meglévő pozitív sokk még ma is táplálja a háztartások fogyasztását Kelet-Közép-Európában, ugyanakkor jól karban tartja a régió országainak folyó fizetési mérlegét, ezáltal is korlátozza külső sebezhetőségüket. A globális feltörekvő piacokon vegyes hatásokkal járt a kínálati oldalon jelentkező megugrás.

  • A devizaárfolyam alakulása

A legszembeszökőbb eltérés a két országcsoport között a devizaárfolyamok alakulásában érhető tetten. A kelet-közép-európai devizák viszonylag stabilak maradtak az elmúlt két évben, s így átvészelték a "kínai vihart", azonban számos globális feltörekvő piac devizája 30-50 százalékkal gyengült.

  • Az infláció alakulása

Az elmúlt két évben a kelet-közép-európai fogyasztók az alacsony (nulla környéki) inflációs környezetből profitáltak: a háztartások vásárlóereje nőtt. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacokon 4 százalékot meghaladó átlagos infláció a jellemző, sőt bizonyos országokban (például Oroszországban) két számjegyű a pénzromlás üteme.

  • Tőkekivonás

A tavalyi harmadik negyedévében a globális feltörekvő piacok 2008 óta a legnagyobb mértékű tőkekivonást szenvedték el, amelyben élen jártak a BRIC-államok és Törökország. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában a tőkebefektetés átlagos volumene stabil maradt, amihez a Csehországba irányuló tőkebeáramlás biztosította az alapot. Robosztus folyó fizetésimérleg-többletének köszönhetően Magyarország anélkül tudta nagymértékben tovább csökkenteni a külföldiek által tartott forintadósságot, hogy a forint azt komolyabban megsínylette volna.

Csakhogy

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a globális feltörekvő piacok visszaesésének hatása - a kereskedelmi csatornákon és a hangulat romlása révén - begyűrűzhet a térségbe. A begyűrűzés kockázata azonban visszafogott, hiszen Kelet-Közép-Európa közvetlen kereskedelmi kapcsolata exportoldalon nem túl erős a globális feltörekvő piacokkal. Emellett, a térség külföldi tőkebeáramlástól való függősége az elmúlt években enyhült. A kelet-közép-európai államok számára az euróövezet növekedési dinamikája sokkal fontosabb kérdés lesz a régió gazdasági kilátásainak szempontjából - állapította meg Árokszállási Zoltán, az elemzés társszerzője.

Az EU-támogatások megcsappanása ellenére Kelet-Közép-Európa 3,1 százalékos növekedéssel 2016-ben meghaladja az euróövezet 1,6 százalékos növekedési ütemét.

Amíg a régióban az EU-pénzek várhatóan lassabban fognak befolyni, a külső keresletet is kérdőjelek övezik. Azonban a lakossági fogyasztás a várakozások szerint tovább erősödik a foglalkoztatás stabil ütemű bővülése és a reálbérek emelkedése folytán. Tavaly az átlagos munkanélküliségi ráta Kelet-Közép-Európában - 2009 óta első ízben - egy számjegyűvé zsugorodott, és 2016-ban tovább csökkenhet. Mivel a kelet-közép-európai államok nettó energiaimportőrök, az olajárak közelmúltbeli esése serkenti a növekedést. Egyes országokban (Lengyelországban, Romániában) a fiskális lazítás szintén elősegíti a belföldi kereslet élénkülését.

Idén a GDP Romániában és Szerbiában 4,1, illetve 1,5 százalékkal nőhet, míg Lengyelország és Szlovákia (3,6, illetve 3,5 százalék) a várakozások szerint nagyjából tartja a tempót. Románia válhat Kelet-Közép-Európa leggyorsabban bővülő gazdaságává, ám ennek ára az esetleges költségvetési lazítás és monetáris szigorítás lehet.

Az elemzők szerint a gazdasági növekedés lassulása várható Magyarországon (2,2 százalék) és Csehországban (2,5 százalék) az EU-pénzek beáramlásának lanyhulása miatt. Szintén lassulás várható Szlovéniában is (1,9 százalék).

Bár az átlagos éves növekedésre vonatkozó előrejelzés a globális feltörekvő piacoknál magasabbak 2016-ra (BRIC-államok: 4,6 százalék, EAGLES-országok: 4,1 százalék), ezek az értékek 0,8, illetve 0,6 százalékponttal kisebbek a korábbi becslésnél.

Kelet-Közép-Európa: Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia és Szlovénia

Globális feltörekvő piacok: Brazília, Oroszország, India, Kína (más néven a BRIC-országok), valamint Indonézia, Mexikó és Törökország

Az államok együttes összefoglaló neve EAGLES (Emerging And Growth-leading Economies - Feltörekvő és a növekedést vezető gazdaságok).