Vezethet-e az USA Kalifornia államát sújtó, évek óta tartó szárazság az Egyesült Államok más részein is a vízdíjak jelentős emelkedéséhez? - teszi fel a kérdést a MarketWatch cikkében, s mint a szöveg további részéből kiderül, voltaképpen költői kérdésről van szó. A közszolgáltatásokkal foglalkozó elemzők ugyanis igencsak valószínűnek tartják a drágulást. A víz árának emelésére persze elsősorban Kaliforniában van szükség, mert ott muszáj csökkenteni a felhasználást.
Ugyanakkor a többi amerikai tagállam is helyesen teszi, ha követi az "aranyállam" példáját, mert biztosra vehető, hogy enélkül nem tudja megőrizni vízellátásának jelenlegi szintjét és biztonságát. A vízhiány problémája csak a laikusoknak új, a szakértők régen rágják a politikusok fülét, hogy csináljanak már valamit az ivóvíz-készletek védelme érdekében.
Nyuszi politikusok
Az amerikaiak hozzászoktak, hogy a világ országainak összehasonlításában a legalacsonyabb vízdíjak egyikét fizetik. Az asztráloknak például kétszer annyiba kerül a tiszta víz, mint nekik. A kényelmes helyzet fő oka az, hogy a közvélemény az ingyenes erőforrások között tartja számon a vizet. Nem igazán jut el az átlagember tudatáig, hogy az állami közszolgáltatók mennyit költenek a csapból folyó víz kiszivattyúzására, tisztítására és szállítására.
Ausztrália | 3,32 |
Brazília | 1,28 |
Dánia | 3,94 |
Nagy-Britannia | 2,41 |
Egyesült Államok | 1,46 |
Magyarország (Budapest) | 2,89 |
Forrás: MarketWatch, vizszamla.hu |
Ezen a helyzeten nehéz változtatni, mivel a politikusok természetesen kényes kérdésként kezelik a víz árát, attól tartanak, hogy rámenne a népszerűségük, ha növelnék az "ingyenes" szolgáltatás árát. Senki sem akar az a polgármester lenni, akinek a nevéhez a vízdíj emelését kötik - mondja erről Peter Beland, a Global Water Intelligence nemzetközi vízipari szervezet szakértője.
Lesz kapsz
Hiába azonban az ellenkezés, az embereknek hamarosan tudomásul kell venniük, hogy vége az olcsó víz korszakának. A hiány ugyanis olyan kritikussá válik az USA egyes részein (Kalifornia mellett elsősorban egy másik szárazság sújtotta államban, Texasban), hogy elkerülhetetlenné válik a beavatkozás. Már nem elegendőek a megszokott korlátozások: a locsolási vagy autómosási tilalmak. A keményebb fellépés első példája, hogy Jerry Brown kaliforniai kormányzó elhatározta a vízfelhasználás 25 százalékos visszafogását, igaz, ennek részletei egyelőre tisztázatlanok.
A drágulás a déli államokban lesz nagyobb: egyes észak-kaliforniai vízszolgáltatók például 27 százalékkal vitték feljebb áraikat, ami azt jelenti, hogy egy átlagos háztartás évente 200 dollárral (55 ezer forint) fog többet fizetni a vízért. Beland szerint az ország más részein is lesz emelés, de ennél jóval kisebb. A déli államok szenvedése fel fogja hívni az emberek, és ezen belül a döntéshozók figyelmét a víz pazarlásának problémájára.
Közvetett hatás
A kaliforniai szárazság azonban ennél közvetettebb módon is érinteni fogja az emberek pénztárcáját. Várhatóan hozzá fog járulni az élelmiszerek drágulásához. A napokban bejelentett vízkorlátozás ugyan állítólag nem fogja érinteni a mezőgazdasági termelőket, ám a természeti csapás miatt már eddig is kénytelenek voltak korlátozni azokat termőterületeik, amelyeken gazdálkodnak. Sokan kivágták gyengébb hozamú gyümölcsfáikat.
Miután az ipar is az ország nyugati felén keresi a növekedési lehetőségeket, a szárazság és a vízhiány a feldolgozóipari cégeket és a szolgáltatókat is megviseli, ami szintén érezhető hatással jár az ország más részeinek gazdaságára.