Trump Twitter-üzenetének előzményeként Washingtonban kezdett tájékozódó jellegűnek minősített tárgyalásokat Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter a brit-amerikai kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötésének lehetőségéről a brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után.

Nagy-Britannia addig nem köthet külön szabadkereskedelmi megállapodást külföldi országokkal, amíg az Európai Unió teljes jogú tagja, sőt nem is kezdhet hivatalosan olyan tárgyalássorozatot, amelynek közvetlen meghirdetett célja ilyen egyezség megkötése.

Kapcsolódó

London március végén jelentette be hivatalosan kilépési szándékát az EU-ból a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. A brit EU-tagság akkor szűnik meg, amikor hatályba lép a kilépési szerződés, de az 50. cikkely előírása alapján Nagy-Britannia legkésőbb a bejelentést követő második év végén, vagyis 2019 márciusában akkor is távozik az EU-ból, ha a feltételekről nem születik kétoldalú egyezmény. A kilépési tárgyalássorozat mindazonáltal meghosszabbítható, ha ebbe az összes többi EU-tagállam beleegyezik.

Nagyszabású tervek

Trump néhány héten belül másodszor adott hangot annak a reményének, hogy a brexit után az Egyesült Államok és London kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthat.
Az amerikai elnök a legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport két hete Hamburgban tartott csúcstalálkozóján azt mondta, hogy az Egyesült Államok "nagyon-nagyon gyorsan" kétoldalú kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával a brit EU-tagság megszűnése után. Trump abban a nyilatkozatában is "nagyon nagy, nagyon erőteljes" kereskedelmi egyezményről szólt.

Trump már korábban is többször egyértelműen elvetette elődje, Barack Obama ezzel homlokegyenest ellentétes álláspontját. Obama tavaly áprilisi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal. Nagy feltűnést keltő akkori kijelentése szerint Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig "a sor végére kerül", ha távozik az Európai Unióból. A brit EU-tagságról nem sokkal később, tavaly júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia "nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül" az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon, és ezt elnökként is többször kijelentette.