Különös találkozó volt három évvel ezelőtt Amszterdamban. A holland nagyváros polgármestere összehívott két tucat nyugdíjalap-kezelő menedzsert, és nekik szegezte a kérdést: hajlandóak volnának-e alapjuk pénzéből finanszírozni a piros lámpás negyed rekonstrukcióját - kezdi a nyugdíjalapok új korszakáról szóló cikkét a Bloomberg.

Akkor csak két kéz emelkedett a magasba, ám ma már ugyanazok a menedzserek, akik részt vettek a találkozón, versenyeznének egymással, hogy ki kapjon befektetési lehetőséget a szexiparnak otthont adó városrész ingatlanjaiba - derül ki Boris van der Gijp nyugdíjbefektetési szakértő szavaiból.

Bordélyházak, szexshopok és drog

Az alapkezelők aggodalma nagyon is érthetőnek látszik, ha figyelembe vesszük, hogy a három éve felkínált ingatlanportfólió bérlői bordélyház-üzemeltetők, szexshoptulajdonosok és olyan kávéházak voltak, ahol több marihuána fogy, mint feketekávé.

Mindez legális, természetesen, ám a pikáns háttérben rejlő kockázat miatt a város 2009 és 2013 között csak 30 befektetőt tudott bevonni az ingatlanbizniszbe.

Az akkor jelentkező két nyugdíjalap egyike holland mezőgazdasági termelők, másika a Rabobank Groep alkalmazottainak pénzét kezeli. Bátorságuk magyarázata egyszerű: a nyugdíjalapok ugyan főként a biztonságosnak tekintett állampapírokba fektetik a pénzüket, ám a holland kötvények akkor kétszázalékos hozamot ígértek, ami mostanra nulla közelébe csökkent.

Zsíros profit

Más a helyzet az ingatlanbefektetéssel. Az alapok csak annyit kötöttek ki, hogy bordélyházakat üzemeltető cégek, illetve drogárusok nem bérelhetnek helyiségeket az ingatlanportfóliójukban, szexshopok azonban jöhetnek, feltéve, hogy rendesen fizetik a bérleti díjat.

Nem igazán normális dolog, hogy nyugdíjalapok a szexiparban fialtassák a pénzüket, ám üzleti oldalról nagyon jó befektetésről van szó - fejtegeti a van der Gijp. Az amszterdami lakáspiacon borzasztóan erős verseny folyik a helyekért. Tavaly a lakóingatlan-befektetések 10-15 százalékos hozamot hoztak a tulajdonosaiknak.

Változás

A nyugdíjalapok menedzserei a 2000-es évek elején kezdtek a kötvényeken túli befektetési lehetőségek után nézni, mivel az állampapírok hozama már akkor sem volt elég jó. Ekkortól jelentek meg az alapok portfóliójában a részvények, és a hedge fundok kínálta befektetési lehetőségek.

Ezeket nevezik alternatív eszközöknek a nyugdíjalapok esetében. Arányuk a teljes befektetési portfólión belül az 1995-ös öt százalékról 2015-re 24 százalékra ment fel.

Az Európai Központi Bank monetáris könnyítése, azaz erőteljes kötvényvásárlásai miatt négyezer-milliárd dollár értékű európai kötvény hozama negatív (azaz az ezekben fekvő pénz zsugorodik). Csak Nagy-Britanniában 1,3 ezer milliárd dollárral zsugorodott a nyugdíjalapok tőkéje a Brexit-népszavazást követő pénzpiaci hanyatlás miatt.

Unortodox fordulat

Nem csoda, hogy az ügyfeleik pénzének értékét féltő alapok szokatlan lépésekre szánják el magukat. Az egyik új befektetési célpont a gibraltári Lottoland Ltd. szerencsejáték-üzemeltető. A cég tavaly 100 millió erőt gyűjtött be a fogadásai hátterét fedező biztosítások finanszírozására.

Egyes befektetőik idén annak ellenére növelték a cégbe vitt tőkéjüket, hogy néhány nagy nyeremény után jókora összeget kellett kifizetniük. Az üzlet hasonló a szerencsejátékokhoz: minél nagyobb kockázatot vállal egy befektető, annál nagyobb - akár két számjegyű - hozamot fizetnek a pénzére.

A hozam az első

Több ehhez hasonló befektetés is van, például a szerencsejáték-iparba vitte pénze egy részét a brit orvosszövetség nyugdíjalapja. Emellett rehabilitációs klinikákba, egészségklubokba és autóaukciós site-okba is fektetett a tőkéjéből.

Ahogy az alap vezetője fogalmaz: magas nyugdíjat akaró ügyfeleik mindenekelőtt az várják el a pénzüket kezelő menedzserektől, hogy befektetett nyugdíjmegtakarításuk hosszú távon a lehető legmagasabb hozamot hozza.