A június hatodikáig tartó közös gyakorlatozásra és éles lövészetre alig néhány nappal azt követően kerül sor, hogy a Fekete-tenger partvidékén befejeződött az utóbbi évek legnagyobb romániai szárazföldi NATO-hadgyakorlata, a Wind Spring 15.
Az erdélyi hadgyakorlatra közúton érkeztek a 2. amerikai gyalogezred katonái a tengerparti Kogalniceanu légi támaszpontról. A 450 kilométernyi utat két nap alatt tette meg a 80 Stryker típusú lövészszállító járműből és más páncélozott harcjárművekből álló konvoj, amelyet a levegőben két Apache és egy BlackHawk típusú harci helikopter kísért. Az amerikai katonákat több településen ünnepségekkel fogadták a helyi lakosok lelkes köszöntése mellett.
Az Egyesült Államok nem először demonstrálta katonai felvonulással a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: márciusban a balti országoktól Németországig szintén közúton tette meg az utat az amerikai hadsereg egy harcjármű-konvoja.
A román védelmi minisztérium közleménye szerint a pénteken kezdődött erdélyi közös manőverezés is az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított állandó rotációs hadgyakorlat része.
Mircea Dusa román védelmi miniszter korábban rámutatott: folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán.
Oroszország is erősít
Oroszország a NATO miatt fokozatosan erősíteni fogja katonai jelenlétét a Krímben - jelentette ki Alekszandr Grusko, az észak-atlanti szervezetnél akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek. A diplomata azt mondta: "amit teszünk, az valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalással egybevág. Semmit sem sértünk meg. Nincs olyan tiltás, hogy nem helyezhetünk el ott (a Krím félszigeten) bizonyos típusú fegyvereket".
Oroszország tavaly március végére egyoldalúan elcsatolta Ukrajnától a Krímet, miután orosz fegyveresek biztosítása mellett a területen népszavazást tartottak. A hivatalos adatok szerint a szavazók döntő többsége az Oroszországhoz való csatlakozásra voksolt.
Grusko azt mondta, Oroszország "részlegesen" fogja erősíteni katonai jelenlétét a Krímben abból kiindulva, hogy a NATO-tagállamok fokozzák tevékenységüket, és új erőket telepítenek az orosz határok közvetlen közelében. Hozzátette, hogy korszerűsíteni kell a Krím félszigetnél állomásozó orosz fekete-tengeri hadiflottát, minthogy azt korábban Ukrajna "minden módon akadályozta".
Vlagyimir Putyin orosz államfő a Krím elcsatolásával kapcsolatosan adott több nyilatkozatában is elismerte, hogy Moszkva valóban tartott a NATO terjeszkedésétől, miután Kijevben hatalomváltás történt.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök januárban arról beszélt, hogy az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Oroszország NATO-nagykövete az ukrajnai válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy az észak-atlanti szervezet azért állítja be Oroszországot a Donyec-medencei fegyveres összetűzésekben érintett félnek, hogy Moszkvát a minszki megállapodások végrehajtásának elodázásával vádolhassa.
Alekszandr Grusko arról is beszélt a Ria Novosztyinak: egyelőre nem látszik, hogy a NATO fel akarná újítani a közös projekteket Oroszországgal. Szerinte a szervezet "lábon lőtte magát" azzal, hogy megszakította az együttműködést Moszkvával.