Breedlove, aki kedd délután érkezett Lengyelországba, Szczecinben a Nemzetközi Északkeleti Hadtest parancsnokságát látogatta meg, amelyet a tavaly őszi newporti NATO-csúcs óta a szövetséges gyorsreagálású erők lehetséges közép-európai parancsnokságaként említenek. Varsóban a NATO- főparancsnok Bronislaw Komorowski elnökkel és Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi miniszterrel tárgyalt.

A Szczecinben tartott sajtóértekezleten Breedlove nagy figyelmet szentelt az ukrajnai konfliktusnak. Úgy fogalmazott, hogy "új, összetett stratégiai és műveleti kihívásokkal kell szembenéznünk". Hangsúlyozta, hogy szeretni bízni a tárgyalásos megoldásban, de a "pesszimista változatban" a NATO keleti szárnyának megerősítésére számít. "Ez azonban nem segíti elő a párbeszédet" - jegyezte meg.

Breedlove a NATO-hadgyakorlatok terveinek módosítását is kilátásba helyezte. "Amennyiben nem javul az ukrajnai helyzet, növeljük a balti országokban tartandó hadgyakorlatok terjedelmét" - mondta, hozzátéve, hogy a programokat a létező és lehetséges fenyegetésekhez igazítják.
Mint elmondta, az első változtatások nem elsősorban a manőverek számának növelésére, hanem minőségi változtatásokra irányulnak. "Azt tervezzük, hogy összevonunk bizonyos gyakorlatokat, hogy azok nagyobb területre terjedjenek ki, összetettebb műveletekké váljanak" - mondta.

Az északkeleti hadtest feladatairól beszélve, a főparancsnok elmondta: a cél az, hogy a NATO a szczecini hadtesthez hasonló egységeket jobban felkészítse a feladatokra, és az egyes tagországok jobban együttműködjenek egymással. Nem zárta ki, hogy a szczecini hadtest a jövőben összehangolná a NATO egyesített erőinek északkeleti részét. Konfliktus esetén a hadtest az alakulóban lévő, nagyon gyorsan bevethető erőket (VJTF) irányíthatná.

Az északkeleti hadtestet 1999-ben hozták létre a NATO kollektív védelmi elvének alapján, az alapító tagok Dánia, Németország és Lengyelország voltak. Jelenleg 14 tagja van, köztük a balti és visegrádi országok, Magyarországot is beleértve.

Az oroszok Krímben erősítenek

A TVN24 lengyel hírtelevízió szerint Breedlove tábornok nyilatkozatának ezen része válasz volt Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök aznapi bejelentésére, amely szerint Oroszország több területen megerősíti harci képességeit.

Az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit - erről Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök beszélt kedden újságírók előtt.

"A védelmi minisztérium a hadsereg fejlesztési terveivel összhangban a katonai egységek harci képességeinek erősítésére fog összpontosítani 2015-ben" - mondta a tábornok. "Különleges figyelmet fogunk fordítani a Krímben, a Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken állomásozó egységekre" - tette hozzá tájékoztatóján Geraszimov, de részleteket nem említett.

A Krím félszigetnél állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amelynek székhelye az önálló szövetségi státussal rendelkező Szevasztopol város. A nyugaton a Balti-tengerrel, délen Lengyelországgal és keleten Litvániával határos Kalinyingrádi terület orosz exklávé, amelyen Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa van. Az exklávéba 2013 decemberében telepítettek Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétarendszereket.

Az Északi-sarkvidéken (Arktisz) december 1-jén kezdte meg működését az orosz hadsereg új Egyesített Stratégiai Parancsnoksága. Oroszország 13 repülőteret, egy légi bázist és 10 rádiólokátoros műszaki állomást épít az Arktiszon.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő december végén írta alá az ország új katonai doktrínáját, amelyben más változtatások mellett először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz érdekek védelmével kapcsolatos irányelveket.

Na és a nukleáris hadászati fegyverkezés...

Eközben Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési főosztályának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy "ha Washington erre kényszeríti", Oroszország felülvizsgálhatja viszonyát a nukleáris hadászati fegyvereket korlátozó START egyezményhez. Hozzátette, hogy Moszkva még nem tett ebben az irányban semmilyen lépést.

A főosztályvezető "meglehetősen furcsának" nevezte, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban ellenségnek kiáltják ki, és miközben büntetőintézkedéseket alkalmaznak vele szemben, a Washington számára különösen fontos területeken együttműködésre szólítják fel. Uljanov közölte, hogy a START megállapodás végrehajtása "nem rosszul, rendben halad", és egyik félnek sincs kifogásolnivalója. A soron következő műszaki konzultációs bizottsági ülés februárban lesz.

A START-I (Strategic Arms Reduction Treaty) megállapodást 1991.július 31-én George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár írta alá Moszkvában. Ezt a START-II nevű, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló orosz-amerikai egyezmény követte 1993. január 3-án, de a megállapodás nem hatályos, ugyanis abból Oroszország 2002 júniusában kivonult. 2010. április 8-án Prágában Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő látta el kézjegyével a START-III szerződést a hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről. Ez a megállapodás váltotta fel a START-I-et.