A NATO felszólította Oroszországot, éljen azzal a lehetőséggel, hogy még visszatérhet a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződéshez (INF) - mondta a  főtitkár a szövetséges országok védelmi minisztereinek tanácskozásának szünetében.

Jens Stoltenberg emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a december elején 60 napos ultimátumot adott Oroszországnak. Ennek lejárta után pedig bejelentette, hogy elindítja az 1987-es kétoldalú szerződésből való kiválási folyamatot, amely fél évig tart.

Kapcsolódó

Oroszország tudja, mit kell tennie. A szerződés egyoldalú betartása nem biztosíthatja a béke megőrzését - emelte ki a főtitkár.
A szövetségesek egyetértettek abban, hogy Moszkva megsérti a szerződés rendelkezéseit, valamint abban is, hogy a könnyen mozgatható és elrejthető SSC-8 jelű orosz rakétarendszer európai célpontokat is képes elérni, súlyosan veszélyeztetve ezzel a szövetség biztonságát.

Stoltenberg közölte: noha nem jósolható meg a folyamat vége, a védelmi miniszterek abban egyeztek meg, hogy megkezdik a felkészülést egy INF-szerződés nélküli világra. A NATO minden lépése a védelemre irányul, arányos és összehangolt lesz. A katonai szövetségnek nincs szándékában újabb földi indítású, nukleáris rakétarendszer telepítése Európában, ugyanakkor folytatja védelmi és elrettentő képességeinek további erősítését, hogy készen álljon védelmet nyújtani bármely irányból érkező támadás esetén.

A miniszterek ennek érdekében a parancsnoki struktúra megerősítése mellett érveltek. Ennek célja, hogy az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető legyen az eddig 90 napos határidő helyett.

A tagországok emellett egyetértettek a fegyverkorlátozásra irányuló törekvések további támogatásában, NATO ugyanis nem akar újabb fegyverkezési versenyt - húzta alá Stoltenberg.

A NATO-tagországok védelmi miniszterei szerdán kezdődött, kétnapos tanácskozásukon főként a sürgető biztonsági kihívások kezeléséről, az orosz rakétarendszerek jelentette veszélyről, a NATO védelmi és elrettentő stratégiájáról, valamint a szövetség misszióiról és az Európai Unióval folytatott együttműködésről tanácskoznak.

Pompeo: a nyugati demokráciáknak meg kell akadályozniuk az orosz támadásokat

Moszkva fölényt akar szerezni Európában, "második frontot nyitna", a nyugati demokráciáknak pedig meg kell akadályozniuk az orosz támadásokat - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Lengyelországban az ott állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljnál tett látogatásán az MTI híre szerint.

Pompeo a lengyel vendéglátójával, Jacek Czaputowicz külügyminiszterrel együtt látogatott az észak-lengyelországi Bemowo Piskiébe, a 2017 tavaszán állandó rotációs jelleggel oda telepített NATO zászlóalj katonáihoz, akik között amerikaiak is vannak.

Európai földön folytatott háború az, ami Ukrajnában történik, s ez rávilágított arra, hogy az oroszok éppen itt nyithatnak második frontot - mondta az amerikai külügyminiszter. Szerinte Moszkvának "nagy tervei vannak Európa meghódítására, a globális színtéren szerzett szerepének növelésére".

Az Egyesült Államoknak, valamint a nyugati demokráciáknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az olyan támadások megállítására, mint amilyen az ukrajnai invázió, a Krím megszállása, illetve az ukrán hajók indokolatlan orosz megtámadása a Kercsi szorosnál - nyomatékosította Pompeo.

Szerinte az Oroszország által tett "destabilizációs próbálkozásoknak határozott ellenállásba kell ütközniük". Ebben az összefüggésben az amerikai külügyminiszter a NATO jelenlétének növeléséről beszélt a szövetség keleti szárnyán. "Ez a NATO egyik alapelve: az egyik tagállam megtámadását az egész szövetség megtámadásának tekintjük" - utalt Pompeo a NATO alapokmányának ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkére.

Varsó és Washington az amerikai katonai jelenlét lengyelországi növeléséről tárgyal, és az Egyesült Államok részt vállal a lengyel hadsereg korszerűsítésében is. Ennek keretében a szerdán a háromnapos lengyelországi látogatását kezdő Mike Pence amerikai alelnök és Andrzej Dudal lengyel elnök szerződést írt alá a nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer (HIMARS) szállításáról.

A 20 önjáró rakétarendszerről és a hozzá való munícióról szóló szerződés értéke 414 millió dollár. A rendszert harci körülmények között alkalmazták Afganisztánban, Irakban és Szíriában. A rakéták hatótávolsága 70-től 300 kilométerig terjed. Az amerikai Lockheed Martin vállalat gyártja őket. A világon az Egyesült Államokon kívül 18 ország állította hadrendbe.