Az Obama-adminisztráció nyilvánosan jelét adta annak, hogy nem támogatná Nagy-Britannia eltávolodását az Európai Uniótól - jelentette a Financial Times. Amerikai diplomaták személyes beszélgetésekben már hónapok óta hangot adtak aggodalmuknak a konzervatív David Cameron miniszterelnök tervével kapcsolatban, amely szerint népszavazást tartanának Nagy-Britannia és az EU kapcsolatának újratárgyalt feltételeiről. Véleményük szerint ez veszélyeztetné a szigetország uniós tagságát. Washington az informális figyelmeztetéseket most azzal fejelte meg, hogy magas szintű kormánytisztviselők brit újságíróknak kifejtették: London azzal szolgálná legjobban a speciális brit-amerikai viszonyt, ha továbbra is szorosan részt venne az európai döntéshozatalban.
Philip Gordon, európai ügyekért felelős államtitkár-helyettes arról beszélt a washingtoni brit nagykövetségen, hogy az USA támogatja az EU előrevivő átalakulását, amelyben Nagy-Britanniának fontos szerepet kellene játszania. Megjegyezte, hogy a népszavazások gyakran befelé fordulóvá teszik a nemzeteket. Minél többet vitatkoznak az unió tagországai egymás közti viszonyaikról, annál kevésbé egységesek, ám Európa akkor működött hatékonyan, amikor országai együttműködtek egymással. Jó példa erre az Irán elleni olajembargó ügye, amelyben például meg kellett oldani a jelentős görög és olasz iráni olajimport kiváltását.
Ez a ti balhétok, fiúk!
Jacob Kirkegaard, a Peterson külügyi intézet szakértője értelmezi is az amerikai álláspontot. Eszerint a Fehér Ház azt üzente Londonnak: Figyusz! Ne számítsatok arra, hogy mi támogatni fogunk benneteket, ha fel akarjátok lazítani az uniós tagságotokat. Szerinte ennek a figyelmeztetésnek hullámokat kell keltenie a brit elit gondolkodásában. Brit üzleti vezetők, köztük a Virgin-cégcsoport alapítója, Richard Branson a napokban arra figyelmeztette a kormányfőt, hogy egy újratárgyalási népszavazással a vereséget - a nemek győzelmét - kockáztatja.
Cameron a konzervatív párt héjáinak nyomása alatt fel akarja lazítani a szigetország és az unió viszonyát, mielőtt az eurózóna továbblép a pénzügyi és elindul a költségvetési integráció útján. Visszavenne Brüsszeltől döntési jogköröket, köztük a munkaidő korlátozásával kapcsolatos hatáskört. Az ezzel kapcsolatos referendumot az uniós alapszerződés módosításával kapcsolatos döntéshozatali procedúra részeként tarthatnék meg, ami azonban nem várható 2017-2018 előtt.