Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Ez derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából. Az eredményeket Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertette a 13. Hungalimentaria konferencián.

A Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2020 májusában mérte fel először, hogy a koronavírus-járvány hatására miben változott az élelmiszerekhez fűződő viszonyunk. A 2021-ben megismételt „Karanténkutatás 2.0” mintegy 2000 résztvevőjének válaszaiból kiderült, hogy bár szinte minden válaszadó betartotta a kötelező maszkviselés szabályait a boltokban, az egyéb óvintézkedések, például a távolságtartás, a kézfertőtlenítés vagy a kesztyű viselése csökkenő tendenciát mutatott.

Kapcsolódó

A boltlátogatási gyakoriság nőtt az első hullámhoz képest, de még nem érte el a járvány előttit, ráadásul tovább nőtt azoknak az aránya, akik éltek az online élelmiszer-vásárlás lehetőségével. A karantén nem változtatta meg a fogyasztói szokásokat az élelmiszer-vásárlási szempontok tekintetében, ugyanakkor a preferenciasorrend módosult.

Ajándékoznának

Az íz és a minőség továbbra is fontos volt, viszont előtérbe kerültek az egészségességi szempontok, és az emberek visszatértek a megszokott márkákhoz. A bevásárlási mennyiségek visszatértek a Covid-19 időszak előtti szinthez, kevésbé jellemző a felhalmozás. A tartósság, mint döntési szempont visszaesett.

A háztartásokban tartalékolt élelmiszer mennyisége nem változott jelentősen, de a legalább 2 hétre elegendő élelmiszer-tartalékok aránya kis mértékben csökkent. A válaszadók többsége ismét arról számolt be, hogy csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszerek mennyisége, azonban 57 százalékuk úgy tapasztalta, hogy több csomagolási hulladék keletkezett, mint a járványt megelőzően.

A felhalmozott készletek kapcsán a háztartások ötöde látta úgy, hogy azokat nem tudja majd időben elfogyasztani, amely több mint a duplája az első hullám idején tapasztalt értéknek. Csaknem felük nyilatkozta, hogy nyitott lenne a karitatív célú felajánlásra.

Ejnye-bejnye

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint fogytak. Bár az átlagos fogyás mértéke (7,5 kilogramm) nagyobb volt, mint az átlagos hízásé (5 kilogramm), a magyar lakosság testtömege összességében átlagosan további 30 dekagrammal gyarapodott az első és a harmadik hullám között, tehát nem sikerült lefaragni az első hullám idejére felszedett egy „karantén kilóból”.

Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók, tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik enni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelére, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a zsír és szénhidrát csökkentésére. Felfedeztük a kisebb adagok előnyeit is: a magyarok 17 százaléka eszik kisebb adagokat, miközben csak 9,5 százaléka nagyobbakat, mint korábban.