Az olcsó olaj és az Egyesült Államok gazdaságának viszonylag erős növekedése nem képes ellensúlyozni azokat a súlyos gyengeségeket, amelyek a világ más országaiban jelentkeznek - mondta Christine Lagarde, az IMF igazagtója egy washingtoni fórumon a Financial Times tudósítása szerint. A világgazdaság bővülése túlságosan lassú, túlságosan törékeny és túlságosan féloldalas - tette hozzá.
Túl sok ország vállára nehezednek rá továbbra is a 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásai, elsősorban a magas államadósság és munkanélküliség. Túl sok vállalat és magánfogyasztó tartja vissza befektetéseit, illetve fogyasztását azért, mert tart a lassú növekedéstől, illetve azért, mert bizonytalannak látja a jövőt - fejtegette a Valutaalap első embere mintegy megelőlegezve az IMF jövő héten megjelenő világgazdasági jelentésének megállapításait.
Rontani fogják
Várakozások szerint a szervezet közgazdászai új prognózisukban mérsékelni fogják a GDP-növekedésre adott előrejelzésüket, ami összhangban lehet a Világbank e héten megjelent jelentésével. Az IMF tavaly októberben úgy látta, hogy 2015-ben 3,8 százalékkal bővülhet a világgazdaság, míg a Világbank néhány napja már csupán 3,6 százalékos növekedést jelzett előre. A két szervezet azonos módszertan alapján készíti prognózisait.
Lagarde szerint a világ országainak négy súlyos problémával kell megküzdeniük az előttünk álló hónapokban. Az elsőt a világ legnagyobb jegybankjai szuper aszinkronitásának nevezte. Ez alatt azt kell érteni, hogy miközben az amerikai Fed lezárta nagy monetáris enyhítését (QE) és várhatóan lassan emelni kezdi kamatát, az Európai Központi Bank éppen most kezdhet bele egy jelentős enyhítésbe és a Bank of Japan folytathatja különösen engedékeny monetáris politikáját.
Reformálni, reformálni, reformálni!
A második nagy gond az, hogy a feltörekvő és a fejlődő országokat hármas csapás fenyegeti. Az első a magas kamatokból, a második az erős dollárból, a harmadik a tőkeáramlások nagy hullámzásából fakad. Az amerikai valuta erősödése például komolyan meggyötörheti ezeket az országokat, mivel bankjaik és vállalataik az elmúlt öt évben dollárban adósodtak el. A harmadik probléma a gyenge növekedés és az alacsony infláció Európában és Japánban, a negyedik pedig az ukrán válságból, illetve a közel-keleti káoszból fakadó geopolitikai kockázat.
A veszélyek legyűrésére az IMF régi receptjét írta fel ismét a szervezet igazgatója. Eszerint a világ kormányainak nagyobbakat kell előrelépniük a strukturális reformok végrehajtásában. Emellett elismételte a Valutalap másik javaslatát is, amely szerint a gazdaság élénkítése érdekében többet kellene költeni infrastrukturális befektetésekre, jobban be kellene vonni a nőket a a munkavégzésbe és tovább kellene liberalizálni a világkereskedelmet.