A négynapos munkahétről szóló vitákat először a COVID-19 járvány indította el, majd a munkavállalók és a munkáltatók újragondolták a munkahelyi rugalmasság és a juttatások fontosságát. Az elképzelés egyszerű: a munkavállalók heti négy napot dolgoznának, miközben ugyanannyi fizetést és juttatást kapnának, ugyanannyi munkaterhelés mellett.
A munkahetet csökkentő vállalatok kevesebb értekezlettel és több önálló munkával működnek.
Sokak szerint a munkavállalók termelékenységének és a munka-magánélet egyensúlyának jövője a négynapos munkahét, hiszen a munkavállalók elégedettsége, és a termelékenység is nő.
Belgium lett az első európai ország, amely törvénybe iktatta a négynapos munkahetet:
a belga munkavállalók 2022 februárjától a szokásos öt nap helyett négy napot dolgoznak, fizetésveszteség nélkül.
Alexander de Croo belga miniszterelnök elmondta, hogy reméli, hogy a változtatás segít rugalmasabbá tenni a hírhedten merev belga munkaerőpiacot, és megkönnyíti az emberek számára, hogy a családi életet és a karriert összeegyeztethessék.
A kontinens más kísérleti programjainak sikerét követően Portugália is belevágott, és csatlakozott a négynapos hét koncepciójával kísérletező országok egyre bővülő listájához.
A résztvevő vállalatoknak a „100:80:100 modellt” kell követniük – az idő 80 százalékára a fizetés 100 százalékát kapják, cserébe a legalább 100 százalékos termelékenység fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásért.
Elsöprő sikerek
Az Egyesült Királyságban a négynapos munkahét hat hónapos kísérleti szakaszát lefolytató vállalatok most azt tervezik, hogy a rövidebb munkahetet állandóvá teszik, miután a kísérletet „rendkívül sikeresnek” nevezték.
Több tucat vállalat vett részt a hat hónapos kísérleti programban, hogy megvizsgálják a rövidebb munkaidő a vállalkozások termelékenységére és a munkavállalók jólétére, valamint a környezetre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását.
A kísérletben részt vevő vállalatok nagy többsége – mintegy 92 százaléka – úgy döntött, hogy a próbaidőszak után is megtartja a négynapos munkahét politikáját, és az év elején jelentős áttörésként üdvözölték a kísérleti projektet.
Izlandon is hatalmas sikert aratott a négynapos munkahét: 2015 és 2019 között itt hajtották végre a világ legnagyobb kísérleti projektjét a 35-36 órás munkahét bevezetésére anélkül, hogy ezzel arányos bércsökkentést követeltek volna.
Mára már a dolgozó lakosság közel 90 százaléka csökkentett munkaidőben vagy más elhelyezésben dolgozik.
A kutatók megállapították, hogy a munkavállalók stressz szintje és kiégése csökkent, ráadásul javult az élet-munka egyensúlya is.
Azonban nem minden kormány osztozott Izland sikerében a négynapos munkahét bevezetésével: Svédországban 2015-ben tesztelték a négynapos munkahetet teljes fizetéssel, vegyes eredményekkel.
A javaslat az volt, hogy a nyolcórás munkanapok helyett próbálják ki a hatórás munkanapokat fizetésveszteség nélkül, de nem mindenki örült annak, hogy pénzt költenek a kísérletre, így nem is újították meg.
A legújabb kísérlet
Németországban van az egyik legrövidebb átlagos munkahét Európában. A Világgazdasági Fórum (WEF) adatai szerint az átlagos munkahét 34,2 óra, a szakszervezetek mégis további munkaidő-csökkentést követelnek:
Áprilisban az IG Metall, az ország legnagyobb szakszervezete rövidebb munkahetet követelt, azzal érvelve, hogy ez segítene a munkahelyek megtartásában és az elbocsátások elkerülésében.
Azt azonban, hogy egy ilyen intézkedést országos szinten bevezetnek-e, még nem lehet tudni,
egy szeptemberben indított magánkezdeményezés viszont arra szólította fel a vállalatokat, hogy jelentkezzenek egy hat hónapos kísérletben való részvételre, hasonlóan az Egyesült Királyságban már sikeresen lezajlott kísérlethez.
A berlini székhelyű Intraprenör vezetési tanácsadó cég által a Münsteri Egyetemmel és a 4 Day Week Global-lal közösen kezdeményezett kísérleti projekt legalább 50 vállalkozást szeretne megnyerni a részvételre.
Több oka is van annak, hogy ez jót tehet az országnak, ahol a túlhajszoltság okozta halál sok emberéletet követel.