Recep Tayyip Erdogan, török elnök kedden Madridban indítja a napját, ahol a svéd miniszterelnökkel Magdalena Anderssonnal, a finn köztársasági elnökkel Sauli Niinistövel, és Jens Stoltenberg NATO főtitkárral egyeztetnek. A utolsó percben tartott találkozó célja, hogy még a NATO madridi csúcstalálkozója előtt elvárják a felek közti nézeteltérést. Az Euractiv cikke szerint a négyes egy különösen intenzív, 11 órás megbeszélés sorozatra készül, de még így sem tudnak bizakodni az áttörésben.
Hétfői sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta, hogy a NATO készenléti haderejét bőven 300 ezer fő fölé bővítik, hogy egyre több tagállam éri el a GDP arányosan 2 százalékos védelmi költségvetést, és hogy az orosz agresszió mellett, Kína növekvő befolyásával is foglalkozni fognak, de a skandináv államok csatlakozásáról, csak annyit mondott, hogy folytatódnak a találkozók és próbálnak majd előre haladni az ügyben.
Ugyan az orosz-ukrán háború kitörése óta Stoltenberg többször is "nagyon gyors" csatlakozást ígért finn és svéd szövetségeseinek, arra a kérdésre, hogy lesz-e lehetőségük hivatalos meghívottként részt venni a csúcson, nem tudott semmilyen ígéretet tenni, és leszögezte, hogy figyelembe kell venniük Törökország biztonsági aggályait.
A négy fél tisztviselői a sajtótájékoztató után, már a brüsszeli NATO főhadiszálláson megkezdték egyeztetésüket, de a négy vezető csak kedden találkozik, közvetlenül a csúcstalálkozó megnyitása előtt. Bár volt szó arról, hogy ez egy jó alkalom lehet előre lépni, Erdogan hétfői találkozóra delegált szóvivője, Ibrahim Kalim már vasárnap bejelentette, hogy részvételük "nem jelenti azt, hogy visszalépnének az álláspontunktól" - írta meg a Reuters.
Kiadatási huzavona
Ankara azért blokkolja a két ország csatlakozását, mert szerintük az általuk terroristának tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait rejtegetik. A török közszolgálati Anadolu szerint a PKK "35 éve tartó, Törökország elleni terrorhadjárata során több mint 40 000 ember haláláért volt felelős." A vádakra Andersson elmondta, hogy Svédországnak egyértelmű az álláspontja.
Mivel a PKK az Európai Unió és a NATO szerint is terror szervezetként van nyilvántartva, a svédek is így tekintenek rájuk. Ennek megfelelően elmondta, hogy
Svédország nem jelent és nem is fog menedéket jelenteni a terroristák számára. Az illetékes hatóságok intenzíven dolgoznak annak érdekében, hogy kiutasítsák azokat a személyeket, akik biztonsági fenyegetést jelenthetnek, és jelenleg is több ügyön dolgoznak
Ugyan az egyeztetéseket rendszeresen konstruktívként jellemzi a két fél, időbe telhet amíg Svédország eljut a törökök által megnevezett 45 személynek a kiadatásáig, ez pedig további lehetőséget ad, egyéb engedmények feszegetésére is.
Fegyver bónusz
A több mint egy hónapja tartó tárgyalásokon Ankara azt is el akarta érni, hogy feloldják azt a fegyvereladásokra vonatkozó embargót, amit Törökország 2019-es észak-szíriai katonai beavatkozása után vezettek be. Egyes NATO diplomaták szerint, azonban ennél is többet akarhat Erdogan.
Az elmúlt hetekben többször felmerült, hogy a török elnök valójában arra vágyik, hogy végre amerikai gyártmányú F-35-ös vadászgépeket vehessen. Washington többek között a törökök Oroszország irányába mutatott "stratégiai kétértelműsége" miatt sem engedte, de a dologban talán az is közre játszhat, hogy Törökország maga is fegyvernagyhatalomi babérokra törhet, az orosz agresszió nyomán kialakulni látszó, hidegháborús helyzetben.