Újabb fordulatot vett Görögország adósságválságának kezelése: hiába enyhült a feszültség a hét végén - miután a német kormány beleegyezett abba, hogy a magánhitelezők ténylegesen önkéntes alapon vegyenek részt a második segélycsomag forrásainak előteremtésében -, az eurózóna pénzügyminiszterei éjszakába nyúló tanácskozásukon képtelenek voltak megállapodni arról, hogy az EU-IMF páros átutalja a tavaly megítélt 110 milliárd eurós hitelcsomag esedékes, 12 milliárdos részletét - jelentette a Bloomberg.

Ezzel július közepéig kitolták a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy Athén végül is megkapja-e a pénzt - ha nem, az azonnal államcsődhöz vezetne. Az átutalás elemi feltételévé tették, hogy a görög parlament elfogadja a kormány 28 milliárd eurós újabb megszorításokat, illetve 50 milliárdos privatizációs bevételt ígérő kiigazító csomagját - derült ki Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, a pénzügyminiszterek tanácsa (eurócsoport) vezetőjének szavaiból.

Kapcsolódó

Az athéni parlament ma kezdi meg a vitát az újjáalakított kormány programjáról és várhatóan kedden bonyolítják le a bizalmi szavazást. Georgiosz Papandreu miniszterelnök szocialista pártjának 155 képviselője van a 300 fős országgyűlésben, ám közülük páran lebegtetik támogatásukat, az ellenzék pedig ismételtek elutasítja az együttműködést a válságkezelésben. Papandreu ma találkozik Brüsszelben Herman Van Rompuyjal, a Európai Unió elnökével és José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. A pénteken kinevezett új görög pénzügyminiszter, Evangelosz Venizelosz az eurócsoport tanácskozásán megesküdött rá, hogy a kormány elfogadtatja az új megszorító csomagot, s ezzel a maga részéről teljesíti az újabb EU-IMF segítség elnyerésének feltételét.

Kérdés azonban, hogy elszakad-e a cérna a görög társadalomnál. A Kapa Research SA piackutató intézet felmérése szerint - amely a To Vima című lapban jelent meg - a görögök 47 százaléka ellenzi a költségvetési kiadások és a bérek további csökkentését, valamint az adók emelését, és előrehozott választások kiírását akarja. Nem egészen 35 százalék azok aránya, akik szerint el kell fogadni az újabb megszorító csomagot. Tegnap, a bizalmi szavazást megelőző parlamenti vita kezdetekor ismét több ezer tüntető vonult a törvényhozás épülete elé, transzparenseik szerint tolvajoknak és hitszegőknek tartják képviselőiket.

A BBC európai ügyekben járatos szakírója, Gavin Hewitt szerint ha az EU és az IMF végül össze is tud állítani egy a 110 milliárd eurós tavalyi csomaghoz hasonló támogatást Görögországnak, ez kevés lehet a probléma megoldására, mert a társadalom elvesztette a hitét abban, hogy az ország kilábalhat a gazdasági válságból. Az emberek úgy látják, hogy vezetőik egyik adósságot halmozzák a másikra, és legalább tíz év megszorítás vár rájuk. Ez azért veszélyes, mert a fokozatosan elhatalmasodó kétségbeesés, reménytelenség aláássa a görögök nemzeti büszkeségét. Hewitt ennek ellenére úgy látja, hogy a görögök végül kényszeredetten, a fogukat csikorgatva tudomásul veszik az új kényszerintézkedés-csomagot, de ezt olyan elkeseredettség kíséri, amelynek a tavalyi EU-IMF segítség elfogadásakor nyoma sem volt. És senki sem tudja, hogy ez hova vezethet.