Mérföldkőnek tekinthető a fúziós energia történetében, amiről a kifejezetten ezzel foglalkozó amerikai NIF kutatóintézet tudósai számoltak be: több energiát nyertek hidrogénatomok egyesüléséből, mint amennyit azok a reakció beindításához elnyeltek - jelentette a BBC. Ezzel sikerült aprócska méretekben egy pillanatra lekoppintani a nap energiatermelési mechanizmusát.

Ha ezt ipari szintre tudná emelni az emberiség, akkor kozmikus összehasonlításban jelentéktelen létezésének fenntartásához korlátlanul elegendő energiaforráshoz juthatna. És ami korlátlan, az, ugye, háztartási felhasználásra olyan olcsó, hogy szinte ingyen van.

Bomba helyett sörét

A NIF - amely korábban a fúziós energiát zabolátlanul elszabadító hidrogénbombák kutatásával foglalkozott - 2009-ben azt ígérte, hogy 2012 szeptemberére a laboratóriumi kísérlet szintjén megoldja az fúziós energiatermelés problémáját. Váratlan technikai nehézségek miatt azonban lekésték ezt a határidőt. A korábbi tesztek során a matematikai modellekben megjelenőnél kevesebb energiát értek el.

A kaliforniai kutatók végül 192 lézer egyesítésével létrehozták a világ legerősebb lézeres berendezését. A sugarakat egy hohlraum névre keresztelt tartályra irányították, amely egy apró, szilárd halmazállapotúra fagyasztott, különböző hidrogénizotópokból álló "sörétgolyót" tartalmazott. A hohlraum falának ütköző lézersugarak röntgensugarakat gerjesztettek, amelyek megbombázták a hidrogénsörétet, több millió fokos hőmérsékletet előidézve. Ha az üzemanyag eléggé sűrű és eloszlása eléggé egyenletes, akkor ennek eredményeként beindulhat a fúziós reakció.

Európa is gyúr a fúzióra

A szeptemberi kísérletben az üzemanyag több energiát termelt, mint amennyit elnyelt. Ez elmaradt a kutatók céljától, attól, hogy legalább annyi energiát nyerjenek, mint amennyit a lézerberendezés fogyaszt. Ebben a mérlegben ugyanis nem szerepel a rendszer korlátozott hatékonyságából fakadó - még a hidrogénsörét elérése előtt elszenvedett - energiaveszteség.

Ez az eredmény is óriási annak tükrében, hogy a kutatók fél évszázada próbálják megoldani a szabályozott fúzió problémáját, ám eddig hiába. Jelenleg a 3,5 milliárd dollárból felépített NIF ígéri a legjobb esélyt arra, hogy egyszer sikerül beindítani, kordában tartani és hasznosítani a Napban lejátszódó energiatermelési folyamatot. Az intézmény mellé felsorakozhat az több milliárd euróból épülő franciaországi ITER intézet, amely mágneses mezőkkel igyekszik majd megoldani a szabályozott hidrogénfúzió problémáját.