Az Európai Bizottság közzétette a javaslatát a következő, 2021-2027-es pénzügyi időszakra szóló költségvetését. Korábban az Európai Bizottság azzal lobbizott a tagállamok vezetőinél, hogy miután az EU-nak a jövőben több és más feladatokra is kell költenie (például biztonságpolitikai kiadások, határvédelem), emeljék meg az EU költségvetési keretét. Ezt a magasabb összeget a bizottság az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) arányában 1,1-1,2 százalék közötti értékre szerette volna emelni a jelenlegi egy százalék körüli szintről.

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra (2018-as árakon kifejezve) 1135 milliárd eurós kötelezettségvállalásra (folyó árakon, az infláció figyelembevételével, ez 1279 milliárd euró) tesz javaslatot, ami az uniós GNI 1,114 százalékának felel meg.

Kapcsolódó

A kötelezettségvállalások javasolt szintje 2018-as árakon számolva 1105 milliárd eurónak (a GNI 1,08 százalékának) megfelelő kifizetési előirányzatot jelent (folyó árakon, az infláció figyelembevételével 1246 milliárd euró). Ez - az EB közleménye szerint - magában foglalja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott fejlesztési együttműködés finanszírozására szolgáló, máig egy kormányközi megállapodás keretében működő fő uniós eszköz, az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe való integrálását. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek (beleértve az Európai Fejlesztési Alapot).

Aggódhatnak a közép-kelet-európai tagállamok

Az összeg nagyságára - amelyekről korábban már kezdtek kiszivárogni információk - utalva még a bejelentés előtt a Financial Timesnak egy uniós diplomata megjegyezte: az összeg a várttól elmarad, ami miatt főleg a kelet-közép-európai országok aggódhatnak.

Az EB a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásainak mérsékelt - mindkét esetben 5 százalék körüli - csökkentését javasolja a 27 tagú EU "új realitásának tükrözése érdekében". A bizottság közleménye szerint ezeket a szakpolitikákat korszerűsítik annak érdekében, hogy kevesebb forrással is eredményesek lehessenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak.

A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában.

Nem beszéltek a levegőbe - itt a jogállamisági kritérium

Az EB javaslatából látszik, hogy az uniós döntéshozók nem beszéltek a levegőbe: megtették a javaslatot arra, hogy szigorúbb feltételekhez kössék az uniós források felhasználását. A javaslatok között "jelentős újításként" megjelenik az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat, jóllehet korábban egyes szakértők arra figyelmeztettek, ez a megközelítés nem célravezető, miután a kohéziós támogatások egy pénzügyi eszköz és nem alkalmas a jogállamisági és demokráciadeficitek kezelésére.

A bizottság jelenlegi javaslatában kiemeli, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak, ezért a testület egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.

Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra a bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt

- olvasható a brüsszeli testület javaslatai között.

Több pénz kutatásokra

Az EB több pénzt szánna kutatásra és innovációra, a fiatalokra, a digitális gazdaságra, a határigazgatásra, a biztonságra és a védelemre. Ennek nyomán az Erasmus+ (30 milliárd euró) és az Európai Szolidaritási Testület (1,3 milliárd euró) költségvetése például megkétszereződik. Az innovációs keret megduplázását a javaslat bemutatásakor az Európai Parlamentben Günter Oettinger, költségvetésért felelős biztos azzal is indokolta, hogy az EU-nak képesnek kell lennie az USA-val és Kínával versenyeznie.

Az EB a digitalizációs és a hálózatfejlesztési beruházásokra 12 milliárd eurót irányozna elő, ami a testület közleménye szerint a jelenlegi keret kilencszerese lenne.

Az Európai Bizottság javaslatában az EU kutatási programjaira, a Horizon Európára és az Euratom-programra a 2021-2027-es pénzügyi időszakra 100 milliárd eurót irányoz elő, ami 30 százalékos növekményt jelent a jelenlegi hétéves költségvetésben elkülönített 77 milliárd eurós kerethez képest. A keret emelése arányaiban még nagyobb, hiszen erre az időszakra már nem számolnak az Egyesült Királysággal, amely a kutatási pénzekből közel 10 milliárd eurót nyert el a jelen hétéves pénzügyi időszakban. Így az emelés már közel 50 százalékosra tehető.

A bizottság megháromszorozná a külső határok igazgatására, a migrációra és a menekültügyre fordított kiadásokat, amelyek így a jelenlegi 13 milliárd euró helyett mintegy 33 milliárd eurót tennének ki. Ebből 2027-re az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretében 10 ezer határőrt lehet finanszírozni - áll a közleményben.

Emellett 40 százalékkal 4,8 milliárd euróra emelkednének a biztonsági beruházások, valamint a bizottság létrehozna egy 13 milliárd eurós Védelmi Alapot. Az EU-n belüli katonai mobilitás megkönnyítéséhez szükséges beruházásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 6,5 milliárd euróval támogatná a javaslat szerint.

A javaslat szerint továbbá a külső fellépések finanszírozása 26 százalékkal, 120 milliárd euróra növekedne. Emellett az uniós költségvetésből finanszírozott védelmi programok kiegészítése érdekében a főképviselő javaslatot tesz egy költségvetésen kívüli 10,5 milliárd eurós Európai Békekeret létrehozására is az EU-n kívüli országokban történő esetleges közös szerepvállalás megerősítése céljából - áll a bizottság közleményében.

Ez egy modern, egyszerű és rugalmas költségvetés

Az EB a költségvetési javaslatát modern, egyszerű és rugalmas jelzőkkel illette. Az uniós költségvetés az európai gazdaság és a nemzeti költségvetések méretéhez képest visszafogott, mégis valódi változást hozhat a polgárok és vállalkozások életébe, feltéve, hogy olyan területeknek biztosít forrásokat, ahol az unió hatása nagyobb lehet, mint a nemzeti szintű állami kiadásoké, és ahol valódi uniós hozzáadott értéket teremt - áll a testület közleményében.

Ennek érdekében csökkentett bürokrácia mellett egyértelműbb célokat határoznának meg, és nagyobb hangsúlyt fektetnének a teljesítményre, így a testület szerint könnyebbé válik az eredmények nyomon követése és mérése, illetve szükség esetén a változtatás.

A költségvetés szerkezete nagyobb összhangban lesz az EU prioritásaival. A bizottság ezért a programok számát több mint egyharmadával csökkentené (a jelenlegi 58-ról 37-re). Ez azt jelentené, hogy a szétaprózott finanszírozási forrásokat új integrált programokban fognák össze, radikálisan egyszerűsítenék a finanszírozási eszközök használatát, többek között az InvestEU Alapon keresztül.

A költségvetés merevségét is oldaná a bizottság, mégpedig a programokon belüli és azok közötti nagyobb rugalmassággal, a válságkezelési eszközök megerősítésével és az előre nem látható események kezelésére, illetve olyan események, mint például a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetek kezelésére egy új "uniós tartalék" létrehozásával.

Mézesmadzag az eurócsatlakozáshoz

A gazdasági és monetáris unió (GMU) megerősítésére is javasol új eszközöket a bizottság. Ezek között szerepel az úgynevezett Reformtámogató program 25 milliárd eurós költségvetéssel, amely pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására. Illetve javasol egy konvergenciatámogató eszközt, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. Ennek kerete 2,16 milliárd euró lenne a javaslat alapján.

A bizottság szintén a GMU megerősítésére javaslatot tett egy európai beruházásstabilizáló funkcióra (EISF) is, ami nagy gazdasági sokkok idején segítene fenntartani a beruházási szinteket. Ez a javaslat szerint kezdeti időszakban az uniós költségvetés keretében legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő viszonosság vagy back-to-back hitelek formáját ölti, amelyhez a kamatköltségek fedezésére a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás társul. A hitelek pénzügyi többlettámogatást nyújtanak olyankor, amikor az államháztartások túlfeszítettek és fenn kell tartani a kiemelt beruházásokat.

Honnan jön a forrás?

Az Európai Bizottság az új prioritásokhoz kapcsolódó új beruházások finanszírozását - ahogy arról korábban Oettinger is beszélt - 80 százalékban új pénzügyi források bevonásával, a maradék körülbelül 20 százalékot átcsoportosítások és megtakarítások kombinációja révén oldaná meg.

A bizottság ezért a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú (VAT) saját forrás egyszerűsítését és új saját források bevezetését javasolja. Utóbbiak között a bizottság egyrészt a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek 20 százalékát, másrészt az új közös összevont társaságiadó-alapra alkalmazott 3 százalékos lehívási mértéket említi - amellyel kapcsolatban azonban megjegyzi, hogy a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni -, harmadrészt pedig az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulást (kilónként 0,80 euró) sorolja fel.

Ezek az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához - teszi hozzá az EB.

Mi lesz a visszatérítésekkel?

Az EB - az Egyesült Királyság kilépése adta lehetőségként - a visszatérítésekhez kapcsolódó kedvezmények bonyolult rendszeréhez is hozzányúlna - pontosabban a testület az összes visszatérítés megszüntetését javasolja, illetve azt, hogy a tagállamok által a vámok után beszedett összegnek - ami jelenleg az EU büdzsé egyik saját forrása - nagyobb részét utalják át az uniós költségvetésbe, azaz a jelenleg a tagállamoknál maradó 20 százalékos rész 10 százalékra csökkenjen.

Az egyes tagállami hozzájárulások hirtelen és drasztikus emelkedésének elkerülése érdekében a bizottság a jelenlegi visszatérítések rendszerének kivezetésére öt éves periódust javasol.

Az EU hosszú távú költségvetését az EU tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elfogadnia az Európai Parlament egyetértésével.

Miután a jelenlegi többéves költségvetésről folyó tárgyalások anno elhúzódtak és emiatt kulcsfontosságú projektek csúsztak, a bizottság most azt  szorgalmazza, hogy a 2021-2027-es költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokat a lehető legfontosabb prioritásként kell kezelni, azaz az európai parlamenti választások és a 2019. május 9-én, Nagyszebenben tartandó csúcs előtt meg kellene állapodni erről.

Képünk forrása: Shutterstock