A kutatók a nagymértékű közösségi médiahasználatot hozzák összefüggésbe a finn termékenység drasztikus csökkenésével. A jelenségek korábban is sokan szóvá tették az országban, de a kutatók most közvetlen kapcsolatot találtak a két dolog között - írta meg a Yle.
Finnország közel négy Magyarországnyi területén jelenleg nagyjából 5,5 millióan élnek, de míg 2010-ben minden egyes finn nőre 1,87 világra hozott gyermek jutott, addig ugyanez a szám 2019-re 1,35-re zsugorodott. Ez az arány a koronaválság ideje alatt némileg javult, de a rövid ideig tartó fellendülés után tovább romlott az eredeti helyzet.
A 30 év alattiak egyre inkább döntenek úgy, hogy elhalasztják az első gyermek vállalását és ezzel együtt csökken a második vagy harmadik gyerekre való nyitottság is. A Helsinki Egyetem Alkalmazott Kutatásokkal foglalkozó intézménye azt vizsgálta, milyen tényezők befolyásolják az emberek döntését arról, hogy szeretnének-e gyereket vagy sem.
A szokás hatalma
A tanulmány több fő indokot azonosított a gyermekvállalás elhalasztásának vagy teljes elmaradásának okaként, így a kutatók megállapították, hogy akik többet foglalkoznak a közösségi médiával, vagy munkahelyi előmenetelüket helyezik előtérbe, azok egyszerűen nem szeretnének változtatni a megszokott életmódjukon. Különösen igaz volt ez a nők körében.
A másik leginkább visszatérő indoklás a bizonytalan élethelyzet volt. Ide tartoznak azok akiknek még befejezetlen tanulmányaik vannak hátra, pénzügyileg nem érzik magukat bebiztosítva, vagy akik attól tartanak, hogy nem tudnák összehangolni saját gyermekük gondozását a munkabeosztásukkal.
A 20 és 44 év közötti válaszolók egy részét egyszerűen nem foglalkoztatja a családalapítás, és inkább megszokott életmódjuk fenntartásában érdekeltek, mondta a kutatásban résztvevő Kateryna Golovina, pedig az ország híres a két szülő között arányosan megosztható születést után kivehető hosszú szabadságról, és az ezidő alatt szülők éves bevételéhez között (általában 70 százalékos) anyagi ellátásról.