Magyarország egy főre eső energiafogyasztása elmarad az EU átlagától, nagyjából a portugál, bolgár, görög szinten van, egyben a holland felére, a luxembourgi harmadára rúg - derül ki az Eurostat adataiból. Nálunk - Németországhoz, Luxembourghoz, Romániához, Szlovákiához és Svédországhoz hasonlóan - 1990 és 2013-ban végig csökkent az egy főre jutó energiafogyasztás, míg például Ausztriában és Máltán 20 százalék feletti növekedést mértek.
Magyarország 2012-ben és 2013-ban olyan kevés energiát fogyasztott, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa. Tavalyelőtt az ipar fogyasztása már emelkedett, sőt, meghaladta a 2008-as szintet is, de a szolgáltatások és a háztartások esetében a fogyasztás még mindig 12-12 százalékkal elmaradt a 2008-astól. Tavaly az olcsóbbá rezsicsökkentett energiából már többet fogyasztott a lakosság, mint 2013-ban.
Az energiafogyasztás csökkenésével a gazdaság energiaintenzitása is mérséklődött, vagyis egységnyi GDP előállításához mind kevesebb energiát használt fel Magyarország. Igaz, így is bőven meghaladjuk az EU-átlagot, nem beszélve a legfejlettebb tagállamokról. Egységnyi magyar GDP megtermeléséhez például nagyjából két- és félszer több energia kell, mint egységnyi német GDP előállításához. A leginkább energiaigényes országok a volt szocialista táborból kerültek ki: toronymagasan Bulgária vezet, de az élbolyba tartozik Észtország, Szlovákia és Románia is. Litvánia 2003-ban még az ötödik legmagasabb értéket produkálta, ami mára a magyarországi szint környékére csökkent.
A javulás általánosan számos tényezővel magyarázható, ilyen pl. a szolgáltató szektor térnyerése az ipar rovására a GDP-termelésben, a kevesebb energiát igénylő iparágak és eljárások terjedése, a hatékonytalan egységek bezárása vagy a jobb energiahatékonyságú eszközök szélesebb körű alkalmazása. Magyarország esetében az energiaintenzitás csökkenéséhez az is hozzájárulhatott, hogy a mind magasabb - rezsicsökkentés előtti - árakra reagálva mérséklődött a lakosság energiafogyasztása. Az EU átlagában a 2013-as adatok alapján a lakosság és a szolgáltatószektor energiafogyasztása ugyanakkor meghaladta a 2008-as szintet. Az ipar energiafelhasználására jobban rányomta a bélyegét a válság: 2009-ben több mint 15 százalékkal esett vissza, amit egy évre rá egy 8 százalék alatti korrekció, majd két éven át további kisebb csökkenések követtek, ami csak 2013-ban fordult 0,7 százalékos emelkedésbe.